5: Kloos: Renegátok – a nem túl távoli jövőben az emberiség a fennmaradásáért és a Földért vív háborút. A nyurgák el akarják söpörni őket. A Föld invázióját kivédték, de hogy igazi esélyük legyen, vissza kell szerezniük az ostromkor elmenekülők hadi anyagait és az űrhajókat. Hogy lehetne mindezt a legkevesebb fájdalommal?

4: Dunmore: Ostrom – a németek orosz szövetségeseik ellen fordulnak, és a villámháború technikájával próbálkoznak. Az orosz tél, a nagy távolságok keresztbe húzzák a terveiket. Ami nem jelenti azt, hogy nem alakulnak ki állóháborúk és Leningrád csatája különösen kegyetlen – a városban ragadtak éhséggel, hideggel, németekkel kell, hogy szembe nézzenek.

3: Conradi & Logue: A király háborúja – a II. VH előtt Angliában hatalmi válság tört ki: a király lemondott, hogy egy elvált nőt vehessen feleségül. A dadogással küzdő öccse került a helyére, akinek maga ellen is háborút kellett vívnia, nem csak a németek ellen. A király beszéde az első nyilvános rádióadását mesélte el, ez mindent, ami utána következett. Hogyan élte meg London és a királyi család, a beszédtanára a háborús éveket?

2: Benioff: Tolvajok tele – a II. világháború, ostromgyűrűben Leningrád. A puszta túlélés is gyilkos hajsza. A katona Lev fosztogatásért kerül börtönbe, ahol egy fiatal dezertőrrel kerül egy cellába. Egy fejes lánya pont most házasodna, és a menühöz szükség van tojásra, csak éppen az éhezés közepette az nincs. Lev és Kolja kapnak egy esélyt, de neki kell indulniuk az ostromgyűrűnek, hogy tojást szerezzenek.

1: Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan – az első világháborút feldolgozó regények közül az egyik legismertebb. Egy középiskolai osztály fiait látjuk, akik még szinte gyerekek, de ki kell menniük a frontra. A mindennapok, egy kis öröm, máskor nagy veszteség. Majd egy csata, amelyben odavesznek – a nagy egészet nézve mindez azonban annyira jelentéktelen, hogy az aznapi jelentésben mindössze annyi szerepel: nyugaton a helyzet változatlan.