Farkas visszatelepítős, családos, életért küzdős, vadászós.

A farkasok egykor az amerikai kontinens csúcsragadozói voltak. De megérkeztek az emberek, és addig folytatták a vadászatot, amíg a farkasok Alaszkától eltekintve kihaltak az USA-ban. A Yellowstone Nemzeti Parkban a ragadozó hiánya már mutatta a hatását – így elkezdték visszatelepíteni a farkasokat, a helyi vadászok nagy tiltakozása mellett. A parkőrök és egy-egy farkas figyelő megszállottan kutatta a kedvenceit. Családok hosszú sorának küzdelmeit nézték meg: hogyan vált 21H olyan alfává, akit évekkel később is mindenki emlegetett. Hogyan lett a legjobb vadász és erős alfa egy harmadik generációs leszármazott, Null-Hatos. A farkasok társas szokásai, küzdelmei egymással a területekért, a vadászatok, a kicsinyek nevelése és párválasztás – mindent láthattak a rajongól, míg a farkas ellenségek a törvény eszközeivel akartak minél több farkas életének véget vetni.

Ez talán bután hangzik, de teljesen úgy tudtam olvasni ezt a regényt, mintha egy kalandos szappanopera lenne. Mert a farkas társas lény, a falkák egyben családok is. És mivel annyival rövidebb az életük az embernél, egy-egy megfigyelő és parkőr generációk hosszú sorát látja felnőni, és most nekünk is elmesélik ezt.

Hogyan telepítették be 10H és 9N párosát, hogy veszett oda a hím, majd hogyan mentették meg a nőstényét és a kölyköket. Köztük ott volt az a 21H, aki megalapítja majd a park legerősebb falkáját, és az első nagy kedvence lesz a park látogatóinak. Hogyan küzd a remek vadász Null-Hatos egy párért, majd területért, miközben egyre több kölyköt nevel fel, és nő a falka. Ha utánaszámolok, 5 generáció sorsát követi végig a regény, és nagyon családregényes.

Csak éppen, mivel farkasokról beszélünk, az ő történetük véres harcokról, nagy vadászatokról és megható családi pillanatokról szól. Izgalmas, kalandos az egész. Egyaránt izgalmas tudott lenni egy vadászat izgalma, a harc a területért egy más falkával, és nagyon aranyos, amikor a kölykök már kimásznak a kotorékból, és elkezdik felfedezni a világot.

Blakeslee meg tudja ragadni, hogy ezek az állatok milyen társas lények, milyen érzőek tudnak lenni, miközben a legjobb gyilkosok is a hegyekben. Mindkét oldal izgalmas és érdekes.

Plusz, ahogy egy-egy farkast kiemel, azzal olyan szereplőket teremt, akikért ugyanúgy lehet szorítani, mintha emberekről olvasnánk. Megmutatja a karakterüket, és ez után egy farkas nem csak egy farkas lesz. Mert egyéniségek!

Tetszett az is, ahogy megmutatja a szerző mindkét oldal érvelését és a tetteik: a farkasokat védők és a vadászok világát is. Nincs ítélkezés egyik oldal felé sem, csak kalandregényesen az események és harcok történései. Emberi arcot mindkét irányzatnak, megjelenítve a fontos szereplőket. És igen, lehet a regény után farkas rajongónak lenni, de érteni fogjuk azt is, miért nem szeretik sokan őket a Yellowstone környékén.

Mindehhez hozzájön, hogy mennyire szórakoztató Blakeslee stílusa. Bár mindennek megvannak benne a tudományos alapjai, gyakran bírósági ügyeket elevenít fel, van benne bőven adat is, mégis regényes és színes, izgalmas az egész. Tele van olyan megállapításokkal is, amelyeket érdemes lenne kiírni és poharakra nyomva terjeszteni.

Nagyon tetszett, nem csak szórakoztatott, de megértette velem a farkasokat és viselkedésük.

Az amerikai farkas - Mint dokumentumregény: 100% kalandregényes, miközben hiteles és pontos. Jól elmesélt is.

Szubjektíven: 100% nincs mibe belekötni. Faltam az oldalakat – erős történet, és tanultam is.