Születéses, kapcsolatos, művészetes, újrakezdős.

Béla a kukoricacsősz 22 éves fia volt, aki nyaranta be szokott segíteni az apjának. Mindig két gyereket akart rajtakapni a kukoricásban, de azok mindig kicsúsztak a kezei közül. Nagyapaként az unoka egy házija láttán újra vadászni lesz kedve: az egyik gyereket felismeri, akire hiába vadászott nyaranta. Regisztrál a Facebookra, hogy itt folytatódjon a játszma. (Csukárdi: Születni a Facebookon) A fiatalember ejtőernyős ugró volt. Egyszer egy csinos lányt vitt magával, akit egy év múlva újra látott. Találkozgatni kezdtek, majd a fiú egy balesete után ki is mondták, mennyire fontosak egymásnak, összeházasodtak. Most jön az első baba, és ez nagyobb ugrás, mind eddig bármi az életben. (Shero: Ugrás az ismeretlenbe)

Mindig örülök egy új novellás kötetnek. Lehet a műfaj kortárs, egyperces, fantasy, horror, bármi. Fájóan érzem annak a hiányát, hogy nálunk nincsen olyan novella megjelenési lehetőség, mint az Államokban. Pedig jó történetek születnek nálunk is, és azért már kötetek is jelennek meg.

A Magyar Irodalmi Ház is jelentet meg novellákat. Az első kötet 2017-ben látott napvilágot, és stílusosan a Születés címet kapta. Reméljük, valóban megszületett ezzel egy hagyomány, és évről évre érkeznek majd a novelláskötetek.

De a cím jelöli azt is, ami a kötet témája. Minden novellában jelen van a születés, valamilyen formában. A legkézenfekvőbbtől kezdve – tanúi lehetünk sokféle szülésnek. Az apa szemszögéből, a babáéból, az anyáéból, az egyikben az orvos szemével. Abban is változatos, hogy drámai hangokat is mer pengetni: lesz a történetek között halvaszülés is, míg a kicsinek felhőtlenül örülő szülők is.

De a születés ennél tágabban van értelmezve, amit kifejezetten ötletesnek tartok. Kreatív ötletek is bekerülhettek. Egyes történetek művészet születéséről szólnak, de az emberiség teremtése is megjelenik, vagy éppen az öreg nagyapa, aki az internetes életét kezdi meg. De az is igazán különleges, melyben egy színházi karakter lát napvilágot.

Terjedelmet tekintve mindegyik rövid – ha nem is egyforma a hosszuk. Egy oldalastól kezdve 6-7 oldalasig terjed a skála. Gyorsan olvashatóak, és alapvetően mindegyik egy csattanóra van kihegyezve. Még az is, ami a többihez képest kifejezetten tragikus.

Humorban is széles a terjedelem – tragikomikus, vicces, de nagyon fájdalmas is akad a történetek között. Az egyik kedvencemben a nagyon gyereket akaró, álterhes nőnek passzolja le az új orvos a féltestvérétől született fattyát. Ez így durván hangzik, de ahogy a szerző megírja a nő ráébredésért az igazi helyzetre, miután boldogan hazament a babával, egészen thrilleres. Itt a történeten belül is váltogatja a hangnemet és humort a szerző, és nagyot üt.

Mivel novellás kötet, természetes is, hogy minden történet nem tudott tetszeni. Ha elgondolom, melyek voltak a negatív élményeim, általában két típust találok: amely nem varr el minden szálat, melyekben a történet hiányos maradt. Valamint, amelyek nagyon posztmodernek voltak. Már barátkozom ugyan az írás témává emelésével és a negyedik fal lebontásával, amikor kiszól hozzánk a szerző, de még mindig cselekménypárti vagyok.

Volt, ami jobban tetszett, más kevésbé, de érdekes volt és jó a kezdeményezés!

Születés - Mint novelláskötet: 60% a tematikát sokoldalúan fogja meg. Stílusban, témában is színes.

Szubjektíven: 50% sok túl posztmodern az ízlésemnek, de voltak benne jók is.