Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Mészöly: Rókabérc, haláltúra

2018. július 19. - BBerni86

Baráti társaságos, gyilkosos, nyaralás krimibe fordulós.

14 jó barát már 20 éve tart találkozókat, minden évben, hogy elmesélhessék, mi történt velük az érettségit követően. Idén egy luxus nyaralóba mennek a Rókabércre. Minden kényelemmel ellátott milliós álomotthon, csak éppen térerő nincsen. Pedig hamar háborús övezetté alakul a kellemes baráti fecsegés, évek óta rejtett indulatok és titkok derülnek ki. Doki gyerekmolesztálós ügye ugyanúgy borzolja a kedélyeket, mint a 20 éves szerelmi háromszög Gota, Zozó és Toni között. Amikor az első éjszakát követően Zozót holtan találják, az ügyészként dolgozó Gota áll neki, hogy kiderítse, melyikük végzett az első szerelmével. A holtak szaporodnak, a titkok kiderülnek, és már senki nem lesz ugyanaz, mint aki érkezett.

Kifejezetten díjazom, amikor egy szerző sokoldalú. Mészöly Ágnes simán megkapja tőlem ezt a jelzőt. Nagyon szerettem az ifjúsági regényeit – a Darwin-játszmát dedikálta is nekem az írónő J - bolondultam a krimis gyerekkönyv sorozatáért (Hanga és Várkony), tudom értékelni a kisebbeknek szánt meséit is. Most pedig krimivel jelentkezett – ráadásul jó krimivel, amit szívesen olvastam!

rokaberc_halaltura.jpgEz köszönhető annak is, hogy bár felnőttesebb a stílus, kiérezni belőle ugyanazt a hangot és mesélőkedvet, ami az egyéb munkáit is jellemzi. Nem tudom, mennyire munka az írás (Agatha Christie-től tudjuk, hogy az írás nem egy felhőtlen, boldog folyamat, csak egy-egy történetét szerette megírni) számára, de olvasva úgy tűnik, mintha jó szórakozás lenne neki is, meg nekem olvasni is. Mint amikor a filmen érzed, hogy a színészek szívesen forgatták.

Az ugyan cseppet zavart, amikor a közel 50 éves szereplők gyerekesen viselkednek, és olyan kultúrájuk, beszédük van, amihez öregnek érzem őket, de valljuk be: szívesebben olvastam így, mintha komoly, komor ötvenesek párbeszédeit kaptam volna meg.

Akadnak megint utalások, amelyeket én mindig örömmel veszek. Szórakoztatónak találom, hogy milyen popkulturális utalást tart érthetőnek az adott szerző. Főleg magyar viszonylatba, mert amióta Internet világ van, én kihúztam a tévémet is, és fogalmam sincs, milyen sorozatokra való utalást ért meg a széles közönség. Pl. eléggé rákattantam most a Condor című sorozatra, de nem szokták ismerni, ha emlegetem. E műből kiindulva inkább a Luciferrel és Castle-lel kellene próbálkoznom…

Kriminek is abszolút megállja a helyét. Nyomoznak, kihallgatások vannak, kiderülnek sorra a régebb és újabb titkok. Zárt szoba rejtélyre hajaz, bezárva egy házba, miközben szaporodnak a halottakat. Van benne egy kis Agatha Christie érzet, nekem beugrott a Tíz kicsi néger, amíg olvastam. De teljesen önálló sztori, mesélősebb, mint Agatha volt, és a cselekmény fordulatai sem onnan vannak, csak az alaphelyzet olyan klasszikus angolszász krimis. Ami nekem bejön.

A karakterek színesek, érdekesek, és annyira sokfélék, hogy lehet kedvenceket találni. Nekem ez most az orvos Zsófi és az informatikai zseni, de enyhén Asperger tüneteket mutató Isti lett. Talán azért ők, mert ők rendbe vannak. A többiek megértéséhez, titkaihoz kell egy olyan élettapasztalat, annyi megalkuvás és belefáradás a mindennapokba, amihez még fiatalnak érzem magam.

Összefoglalva nekem tetszett a kötet, Mészöly krimit is olvasnék még szívesen!

 

Rókabérc, haláltúra - Mint krimi: 85% mélyülő karakterek, fordulatok, titkok, klasszikus krimis helyzetben.

Szubjektíven: 75% a krimi gyengébb, de az írónő stílusa bejött, és jól adagoltak a titkok.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr7814116801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása