5: Hill: Mrs. Kennedy és én – Hill testőri feladatokat látott el Jackie Kennedy mellett, aki a fél világra, de az ügynökre is hatással volt. Mellette volt, míg first lady volt. Szeretettel emlékezik vissza rá, és mond anekdotákat az együtt töltött időről. A kötet érdekessége, hogy nem a dallasi eseményekre, hanem az asszonyra van kihegyezve. Olvasmányos, klasszikus visszaemlékezés, jó képanyaggal.

4: Larson: Az Ördög a Fehér Városban – 1893, Chicago. Két esemény forgatja fel a város életét, alig pár háznyira egymástól: az egyik a világkiállítás, a másik az egyik első sorozatgyilkos az ország történelmében. A szerző párhuzamosan meséli el a két történetet, melyek igazából csak annyiban kötődnek egymáshoz, hogy ugyanabban az időben, ugyanabban a városban egyszerre épült egy építészeti, látványos csoda, és egy horror motel. Regényszerűen van elbeszélve, de nagyon sok tényanyaggal, tárgyilagosan. Jó a képanyaga is, és profin megmutatja az ember kétarcúságát: az építőt és a pusztítót.

3: Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól – riportkötet Észak-Koreáról. Több ember sorsát leköveti, többféle életutat bemutat. Ami közös bennük, hogy európai aggyal felfoghatatlan, ami ott történik. Az életutakon keresztül a kultúrát, társadalmat és a történelmet is megismerhetjük. Regényszerű, filmszerűen pergő eseményekkel, de sokkal több és szélesebb anyaggal, mint a múlt héten emlegetett hétnevű lányban. Számomra az a legemlékezetesebb kép, amikor a menekülő lány rádöbben, hogy Kínában a kutyák jobb ételt kapnak, mint ő otthon tanárként. Brutális.

2: Hillenbrand: Vágta – ha humorizálni akarnék, azt mondanám, ez a regény az amerikai Kincsem története. De Seabiscuit saját jogon is megérdemli, hogy emlegessem. A gazdasági világválság idején egy országnak adott reményt és erőt. A rossz felépítésű, kicsi, látszólag teljesen esélytelen lovat nem lehetett legyőzni. Hillenbrand regényszerűen felépíti a ló történetét, de közben megismerteti velünk a korszak történelmét, gazdaságát, a szereplő emberek életútját. A sport izgalma és a korszak hangulata is kipipálva. Vannak képek is benne, és sokaknak ismerős lehet a filmből is.

1: Blakeslee: Az amerikai farkas – a farkas egykor az Egyesül Államok jellegzetes állata volt. De a mezőgazdasági lobbi elérte, hogy nem maradt az állatokból az eredeti lakóhelyükön. A Yellowstone Nemzeti Park kezdett egy visszatelepítési programba, ami nem várt sikert hozott. Turistakedvenc lett a Null-Hatosnak nevezett egyed, egy nőstény, mely uralkodó falkát tudott alapítani a saját területén. A vadászatok, a kölykök nevelése, a falka kordában tartása – minden készség a mancsában volt. A történet leköveti a program történetét, regényesen a kiemelt farkas életét (nagyon kalandregényes), valamint a programmal kapcsolatos érzéseket és ellenérzéseket is. Odafigyel arra, hogy minden szemszögből objektív legyen. Ugyanúgy meg lehet érteni a kötetből, a farkasokért rajongókat, mint az ellenségeiket. Képek is vannak benne, és nagyon olvasmányos a szövege is. Az ember kedvet kap tőle, hogy maga is elmenjen farkaslesre. (A bécsi állatkertben próbálkoztam ezzel, de nem láttam egy egyedet sem. Kár, hogy a Yellowstone annyira messze van…)