Vagyis olyan regények jönnek, amelyben a számítógépes játékok, a virtuális valóság, a gamer lét és világ a téma.

5: Card: Végjáték - egy nagyon kicsit kilóg a sorból, de szerintem itt a helye. Ebben a regényben a zseni gyerekeket különleges képzésnek vetik alá, hogy majd ők lehessenek a Földre támadó űrlények elleni seregek vezére. Ender a nagy reménység, akit nagyon meg akarnak törni, tesztelnek, de mindent megnyer, egy zseni. De mi ennek az ára? A gyerekből gyilkost csinálnak, kiskamaszként már elvesztette a teljes gyermekkorát, és nem is sejti, hogy az egész rendszer egy nagy csalásra épül. A Föld megmentésének ki fizeti meg az árát? A döbbenetesen jó benne, hogy nagyon mély kérdéseket vet fel, katonai főiskolákon az Államokban még tananyag is, miközben egy nagyon szórakoztató ifjúsági regény is.

4: Dashner: - Halandóság-elv trilógia - James Dashner az Útvesztő sikerét követően ezzel a trilógiával próbálta ismételni a sikert. Nekem jobban tetszik az Útvesztő (szigorúan regénybe, a filmeket a végére nagyon elrontották), de ebben is van ötlet. A hőse egy megszállott játékos, aki a virtuális valóságban két barátjával remek eredményeket ér el. A kormány kéri meg őket, hogy eredjenek egy terrorista nyomába, aki ellen csak az ennyire jó játékosoknak van esélye. Ám arra egyikük sem számít, mekkora összeesküvés áll minden mögött. Hogy abban sem lehetnek biztosak, igazi emberek ők, vagy csak a játék generálta figurák. És amire egyikük sincs felkészülve, az a két világ keveredése, ami elkerülhetetlennek látszik.

3: Soes: Restart - Jonas elkezdett egy játékot, és teljesen a megszállottja lesz, hogy minél magasabb rangot szerezzen, minél jobb csapattal nyomulhasson. Ami eleinte hobbi, lassan minden percét kitölti. A fiú észre sem veszi, hogy válik a játék az élete legfontosabb elemévé. Az első szerelmét és kapcsolatát, a barátait, a családját, az iskolát, mindent és mindenkit becsap, még saját magát is. Jól van megírva, és annak ellenére szórakoztató, hogy nagyon valóságos és elgondolkoztató. Fiatalos, mai, és valóban figyelmeztet arra, milyen veszélyei vannak a valóságtól való elszakadásnak.

2: Poznanski: Erebos - Nick az Erebos játék megszállottja lesz. A szabályok szigorúak: csak egyszer lehet játszani, ha meghalsz, vége. Egyedül kell játszani, senkinek nem beszélhetsz róla. És nem minden küldetés a játékban van, a gép ad feladatokat, melyeket a valóságban kell végrehajtani. Nick eleinte kalandosnak érzi, de aztán kezd rányílni a szeme, merre tartanak valójában. Gyilkoljon, egy játékért? Van-e mód kiszállni, megállítani az őrületet? Szerencsére társakra lel, és így már szembe tudnak szállni az Erebosszal és a megszállottsággal. Szerettem benne, hogy mindkét téren kalandos. A játék fantasy világa, kalandjai is jók, és a valóságban kibomló történet is lekötött.

1: Cline: Ready Player One - ettől a regénytől vártam, hogy divatossá teszi a virtuális valóságok világát, ahogy a disztópiákkal tette az Éhezők viadala. A regény hatalmas siker különben, egy menő Spielberg film készült belőle, és várható a folytatás papíron és mozivásznon is. A történet szerint a világot már annyira tönkretettük, hogy senki nem akar élni benne. Egy kocka felépített egy virtuális valóságot, az Oasis-t, ahol igazán élnek az emberek. Itt járnak iskolába, dolgoznak, léteznek. Ahol semmi sem lehetetlen. A tervező a végrendeletével még nagyobbat alkotott: elrejtett egy húsvéti tojást a játékban. Három kulcs és kapu vezet hozzá. Aki megleli, örököl mindent. Évtizedek óta megy a hajsza, a kamasz Wade is erre tette fel az életét. Mikor az első kulcsot megleli, megindul a hajsza, amiben egy nagyvállalat is harcba száll. Eszméletlen tömény utalásrendszere van a 80-90-es évekre, kalandos, és olyan kérdéseket is felvet, mint az egyén szabadsága, a fantázia hatalma, a világ helyzete, és még sorolhatnám. Nálam nagy kedvenc.