Fülszöveg:

A Galaxis Őrzői először 1969-ben bukkantak fel a képregények oldalain, hogy a különböző összeállításokat megért csapat népszerűsége – részben A Galaxis Őrzői filmeknek köszönhetően – végül a 2010-es években íveljen robbanásszerűen felfelé. Ez a kötet a Marvel-univerzum legkozmikusabb csapatának alapító történeteit, egyes tagjainak első megjelenéseit és ikonikus kalandjait gyűjti össze. A képregények közötti írásokból pedig kiderül minden, amit a „kozmikus Bosszúállókról” tudni kell és érdemes.

Szerintem: 

Van egy jó ötlet ebben a kötetben. Egy-egy

hősről vagy antihős csapatról, a jelen esetben, rengeteg külön történet létezik. A helyzetet bonyolítják filmek, animációk, sorozatok is. Ki képes mindezt átlátni a nagy rajongókon túl?

Ez a kötet arra vállalkozott, hogy a Galaxis Őrzőit összefoglalja az olvasónak. Időben lineárisan haladva elmeséli, hogyan alakult ki a sorozat és a szereplők annak, aminek ma ismerjük őket. Megmutatja a szereplők eredeti, első felbukkanását, vagy maguknak az Őrzőknek a kezdeteit. Mert bizony nem Peter, vagyis Űrlord csapata volt az eredeti Őrzők. Itt olyan személyekkel találkozhatunk, mint Astro és Csillagsólyom.
Általában egy-egy korszakot egy összefoglaló vezet fel, majd következnek onnan való képregények.

Ettől kellően sokszínű is a kötet, és azt is meg lehet nézni, hogyan változtak a történetek és a külcsín. Ha nagyon sarkítom, akkor gyerekesebb világból egy komolyabb, sok pénzt termelő iparág született.
Mivel én a korábbi évtizedek képregényeinek külcsínével rossz viszonyba vagyok, én a kötet első felén nehezen rágtam át magam. Egyszerűn butának és rondának találom, ahogy a szereplők meg vannak rajzolva. A mába érkezve kaptam meg azokat a történeteket, amiket már szívesebben nézegettem. A kedvencem ilyen tekintetben Űrlord eredettörténete, de csak a külcsínt nézve a Marvel Kapitányt szerepeltető is tetszett. Megjegyzem, ebben is az a Nick Fury bukkan fel, akit legutóbb az Amerika Kapitány Fehérben láttam. Már egészen megbarátkoztam ezzel a verziójával, és nem Samuel L. Jacksont keresem benne.

A történetekre igaz, hogy nekem jobban tetszenek az újabbak. A legelső darabokban kaland és akció akad, de valami több, amivel együtt is tudok érezni, érzelmi oldal, már kevesebb. Van, ahova bele tudnám magyarázni, de azokban nem az volt a lényeg. Bonyolódnak, mélyülnek a történetek, és összetettebbé váltak a szereplők is, ahogy megyünk előre az időben.

Hangulatban is többféle akad. Van humoros, de drámaibb történet is. Azt mondanom se kell, hogy a sci-fi és az akció az alap. Most a humoros vagy a komolyabb lelki válságok, amelyek leginkább megragadtak.
De persze akadt olyan is, amivel nem tudtam mit kezdeni. Van benne pl. egy olyan Mordály-történet, amiben mosómedvénk szőrmók kompatibilis, szinte cuki állatka, egyfajta seriff szerepben és egy vidra a lelki társa, ha jól értelmeztem, melyik szereplőre utal, amikor erről beszél.

Érdekes azért is, mert nagyon sok Marvel égisze alá tartozó szereplő felbukkan benne. Az Őrzők sokkal kötöttek barátságot, és lettek egy-egy kalandra harcostársak. Amerika Kapitány, a Fantasztikus Négyes, csak pár név a sok közül. Bőven akad olyan személy is, akik kevésbé ismertek és most rácsodálkoztam, hogy jé, ilyen szereplő is van ebben az univerzumban.

Egyes történeteket nem nagyon akarok kiemelni belőle. Groot első felbukkanását azért hozom most mégis ide, mert nagyon tudok örülni, hogy ebből a formából tovább tudták fejleszteni a figurát. Az valami kész, ahogy eredetileg a Világok harcát utánzó történetben lett gonosz. Groot jött, begyűjtötte a fákat, és el akart ragadni egy várost a saját világába tanulmányozási célból. De egy tudós kifejlesztett termeszeket, amelyek szépen végzetek vele. Valahol nem tudom eldönteni, hogy ezen mai fejjel vigyorognom kellene-e. Mert kb. úgy hat, mintha paródiája lenne annak, amilyennek a filmek megszerettették a karaktert.

Van abban valami nagyon kerek, hogy miképpen fejlődnek ezek a történetek és a benne szereplők. Így jobban tudom várni, hogy az általam szeretett szereplőknek mi mindent találnak majd még ki.