Kamaszos, legjobb barátnős, családi gondos.

Caddy most lett 16, és nagyon átlagosnak, unalmasnak gondolja önmagát. Ezért ír is egy listát, mit kell megtennie 1 év alatt: szereznie egy szerelmet, elvesztenie a szüzességét és egy Életre Szóló Élményt begyűjteni. De nem indul jól a kezdés: legjobb barátnője, Rosie szerzett egy új barátot. Suzanne olyannak tűnik, amilyen Caddy szeretne lenni. Izgalmas, gyönyörű, aki körül zajlanak az események, és aki talán Rosie figyelmét is ellopja. Kezdetben utálja a lányt, féltékeny rá, aztán meg tudja, miért kellett ide költöznie. Otthon bántalmazták. Ad neki egy esélyt, és valóban össze tudnak barátkozni. Suzanne egyre több őrültbe rántja magával a lányt, akit lassan már a család is félteni kezd. De Caddy kész kiállni a barátnője mellett.

Van egy mondás, mely szerint a nők kiismerhetetlenek. Na, aki ezt mondta, tuti nem olvasott lányregényeket vagy női romantikus irodalmat. Ha nagyon sarkítani akarjuk, akkor nagyon könnyen össze lehet foglalni, mit akar a nő – legalábbis az irodalomban. Az életben biztos sokkal komplexebb a helyzet. Egy álompasi, egy álomállás (ifjúságiban jó jegyek), önmegvalósítás.

És miről jutott ez eszembe? Mert ez a regény úgy indul, hogy egy kamaszlány összefoglalja, ő mit akar az életétől. És ez még egyszerűbbnek tűnik, mint a fenti. Élményt és szerelmet.

Ezzel el is könyveltem, hogy ez a könyv felszínes lesz, nagyon csajos, és hamar az agyamra fog menni. De kitartó olvasó vagyok – igen, könyvek, nagyon borzalmasnak kell lennetek, hogy elkezdjelek titeket olvasni, és ne fejezzelek be!

Meg lett az eredménye. Mert eleinte tényleg olyan a könyv, amilyentől tartottam. Kamaszosan csapongó, és olyan ügyekből lesznek a nagy konfliktusok és lelki válságok, amelyeket kamaszként látunk olyan nagynak. E is tudom képzelni, hogy a célközönség már ekkor rákap a történetre és azonosul a hősnővel. Nekem azért több kell annál, hogy attól fél Caddy, az új lány miatt Rosie nem lesz többé a legjobb barátnője.

De aztán bejön a kamaszos fájdalmas vonal. Suzanne múltja borzalmas, és minél több történetet ismerünk meg, annál nagyobb a dráma. Amit aláhúz a karakter okos kidolgozása. Mert ez a lány sérült, és látványosan vannak bajai. Nem egy álom hősnő, hanem egy olyan figura, akit megrágott az élet. És bizony küszködik.

Caddy is azzal vált számomra érdekessé, hogy mit kezd ezzel a helyzettel. Mert Suzanne tényleg bajba sodorja, felelőtlen, magával rántja a jó kislányt a nem annyira jó felé. A környezete nyomást helyez a lányra, hogy szakítsa meg ezt a barátságot. És az olvasónak is gondolkoznia kell, érezni, hogy mi lenne a helyes megoldás. Ellökni a lányt, aki már amúgy is sérült? Legyünk önzőek? Vagy vállalni kellene mindent? Hol az a pont, ahol már el kell engedni ezt a barátságot az önvédelem érdekében?

Így a regény második fele tényleg komolyabb, izgalmasabb, érdekesebb. Megmarad a kamaszos hangnem, Caddy önbizalom hiányos, de nagyon jó kislányos jelleme és hangja, de a történetnek súlya lesz. Ettől pedig a könyvet is többre tudom értékelni.

Talán az is ér a célközönségnek pontot, hogy pl. chat-beszélgetést is beemel a szövegbe.

Összességében pozitív csalódás volt, sokat javul a történet az elejéhez képest.

Barnard: Törékeny barátság - Mint ifjúsági: 75% látszólag könnyed, de komoly problémákat érint. Szerethető, kamaszos.

Szubjektíven: 65% az eleje annyira kamasz lányos, hogy sok is volt, de javul a drámával.