Hoteles, leselkedős, vallós.

A szerző elismert újságíró, aki rendszeresen jelentet meg riport- és dokumentum köteteket is. Amikor a szexualitás témakörében dolgozik, különös levelet kap. Gerald Foos egy hotel tulajdonosa, aki saját bevallása szerint hosszú évek óta kukkol a motelben. Úgy építette ki, hogy a padlásról mindenhova belásson, és megfigyelhesse a nála megszállókat. Lelkesen jegyzetelt is, amit kész megosztani a szerzővel. Aki elmegy, megismeri a férfit és nejét, megkapja az iratokat. Gerald szociológiai kutatásként fogta fel a leselkedést, és évente statisztikákat is készített a látottakról. Például előjátékról, boldogságról, nemi és faji megoszlásról. Küldetésnek tekintette a hobbiját, amin keresztül kiábrándult az emberekből. Mert sok mocskot látott, nem ezt várta. Idővel Gerald beleegyezik abba is, hogy Thalese megírja a történetét, naplójegyzetekkel kiegészítve.

Aki ebbe a kötetbe belevág, kettőt kap egy áráért. Egyrészt, megkapja Gerald életrajzát, egy pszichés tanulmányt, hogy jutott a férfi ebbe az életbe, egyáltalán milyen ember ő. Másrészt, társulhat a kukkolásba az olvasó a motel tulaja mellé. Ami azt jelenti, hogy akár erotikus dokumentum regényként is olvashatjuk a kötetet.

Thalese igyekszik nem erre tenni a hangsúlyt. Minden szex jelenet köré egy szövegburkot emel, amelyben inkább Foos jellemére és motivációira koncentrál. Igyekszik visszaadni azt a meghasonlottságot, ahogy Foos elítéli a nála megszállókat egyes dolgaikért, miközben abban nem lát semmi rosszat, hogy legintimebb pillanataiban kilesi őket. Pl. nem csak az érdekelte, hogyan szexelnek. Rendszeresen megnézte azt is, hogyan használják a WC-t.

Aminél meg kell jegyeznem, hogy én is ledöbbentem, mekkora állatok tudnak lenni az emberek. Bár Kordos egy kötetében már nyitogatta a szemem a hotelekben megbúvó történetekre, de nekem eszembe nem jutna, hogy egy hotelben, vagy bárhol máshol, a WC helyett a mosdóba vizeljek. Itt meg ez rendszeres, visszajáró probléma. Vagy a bevitt kutya kakálása a szőnyegen, amit pl. fotellel próbálnak elfedni.

Érdekes volt az is, amikor Foos tesztelgette a nála lakókat. Ok, nem etikus, csak pszichológiailag érdekes. Ott hagyott egy bőröndöt, és várta, ki adja le, ki töri fel és mit tesz vele utána. Mondanom se kell, az emberiség megint elbukott. Feltörni, ellopni volt a leggyakoribb megoldása a lakóknak.

De akkor, amivel eladja magát a könyv. A szex. Nem erotikus regény, ahhoz ez túl tárgyilagos. Érzelmek nélkül, pusztán megfigyelve vannak leírva az aktusok és némelyikhez Gerald kommentje. Szinte pontozza őket, és a párokat a szexuális életük alapján besorolja. Jó vagy rossz kapcsolat, életképesek vagy bajok lesznek velük. Okoskodik, ami néha sok is volt az idegzetemnek.

Tuti, sokan a leskelődés, a szex jelenetek miatt veszik kézbe, és ők is megkapják a maguk olvasmányát. Így azt kicsit kétszínűnek érzem, ahogy statisztikával, és a szexuális szokások változásának tanulmányozása felé igyekeznek fordulni. Annyira belemagyarázás abba, hogy a kukkoló miért les ki másokat!

Igazából egyszerre vártam tabudöntőbbet és tudományosabbat is. Elment, de csak elment.

Thalese: Kukkoló motel - Mint dokumentumregény: 60% történet a történetben, furcsán erotikus, különös egy könyv.

Szubjektíven: 50% vannak benne érdekes tények, de végig vártam valami poént. Hiányérzet.