Szerelmért küzdős, boldogulós, arab világos.

Zubeida boldog kislány volt. Az apja saját bazárját vezette, amiben a fiai is egyre nagyobb szerepet kaptak. Boldog házasságban élt, lányait is nagyon szerette. Zubeida volt az egyik kedvenc, hiszen ő volt a legszebb a gyermekek közül. Ám elég egy balul végződő fogadás, és a család arra kényszerül, hogy a kislányt eladják. Zubeida 10 évesen kerül be egy intézetbe, ahol táncolni és zenélni tanítják, hogy a nemes férfiakat elbűvölve gazdag pártfogót találjon. Beilleszkedik, a táncot nagyon meg is szereti. A szép és tehetséges lányra egy gazdag férfi is felfigyel, de a lány nem akar az övé lenni. A tragédia előtt egy áradás sodorja el a várost, és a lánynak is menekülnie kell. Egy titokzatos, megnyerő férfi mellett küzd a túlélésért, nem is sejtve, hogy a férfinak, akibe egyre jobban beleszeret, megvannak a maga titkai.

Ha ismerős ez a regény, úgy gondolod, hogy már olvastad, de mintha nem magyar szerzőtől, ne lepődj meg! Nem először jelenik meg. ugyanezzel a címmel és tartalommal más kiadónál már megjelent. Csak akkor Cselenyák Imre még írói álnevén, mint Montcassen szerepelt. De már felvállalja az igazi nevét is, új kiadója is van, így lehet új köntösben is megtalálni korábban már megjelentett regényeit.

A sivatag hercegnője két jellemzőjével hívhatja fel magára a figyelmet: egyrészt, egy olyan világba vezet el minket, ahova európaiként és keresztényként nincs betekintésünk. (Most nem számolom a török sorozatokat, amelyeket nem vagyok hajlandó nézni.) Az iszlám világ szívébe visz, ráadásul a múlt leplén keresztül, ami ad neki egy plusz egzotikumot. A mindennapok, hétköznapi élet kockáit eleveníti fel. Hogyan éltek az egyszerű boltosok, milyen kis szórakozásaik voltak? Milyen sors várt a gyerekekre, fiúkra és lányokra? Majd tágul a nézőpontunk, egy előkelő hárem ajtaja is szélesre tárul. Igaz, a hárem mindennapi életéből keveset látunk, mert Zubeida valamennyire kívül tud ezen a világon maradni.

Ennyiből is érzékelhető lesz, hogy ez a világ mennyire a férfiak világa. A nő egyetlen feladata, hogy a férfi barma legyen, jobb szó híján. Adhatják, vehetik, és mit tehet meg egy férfihoz képest? A kötetből az jött le nekem, hogy szinte semmit.

El is értünk a regény másik arcához, a romantikához. Zubeida harcol azért, hogy annak a férfinak adhassa magát, akinek akarja. Ő nem lesz az engedelmes baba, akit kihasználhatnak és eldobhatnak a férfiak. De azonnal megjegyzem, ebben a világban nem arathat teljes győzelmet. Elérheti, sok szerencsének is hála, hogy a kedvesével lehessen, de arra nincs befolyása, hogy milyen világban élnek, és ez hogyan határozza meg a férfi jellemét. Zubeida nem tud fiút szülni neki? Lehet több neje, háreme, és fokozatosan elhal az egykori szerelem.

A karakterekben tetszett, hogy egyszerre önmaguk, de képviselői is a kultúrának, amiben élnek. Meghatározza őket, hogy a világ mit enged és tilt meg nekik. Zubeida azért hős, mert ő mer küzdeni, de azért nem olyan forradalmár lesz, mint Katniss, ő a világot nem válthatja meg, csak a maga számára teheti kicsit élhetőbbé.

A stílusában, a cselekményvezetésben is rutinos a szerző. Olvasmányos, könnyed sztorit írt, melybe az arab hatásokat is beemeli. Tetszettek a betett arab mesék, például.

Nem ez lesz a kedvenc regényem Cselenyák tollából, de egyszer érdekes volt.

Cselenyák: A sivatag hercegnője - Mint történelmi: 60% a történet helyszínei, a korszak korrektek, a cselekmény romantikus.

Szubjektíven: 65% a szereplők között volt szimpatikus, de helyenként kiakadtam a sztorin.