Fülszöveg:
A neves íro most a Távol-Kelet egy különleges történelmi eseményét dolgozta föl. 1274-ben megtámadja egy hatalmas mongol-kínai hadsereg Japánt azzal a szándékkal, hogy hódoljanak Kubilaj kán, Dzsingisz unokája előtt. A tengeren, nyugat felől közeledő flotta elfoglalja az útjába eső szigeteket, köztük Iki szigetét, ahol senkinek sem kegyelmeznek. Hiro, szinte még gyerek, szüleit lemészárolják, maga alig bír elmenekülni az „ördögök” elől…
Szerintem:
Kifejezetten a szerző könyveit, ha már meg is szoktam, hogy Cselenyák néven is publikál, vállalva a hazai voltát és nem álnéven. Ez azonban még egy korábbi regénye, ami történelmi korban, más nemzetnél játszódik és nem saját néven adta ki.
Egy más korszak Japánjába visz vissza és két olyan életutat követ, amelyek
mondhatni jellegzetes 'szakmái' a kultúrának és a korszaknak.
A fiú hőse szamuráj akar lenni. Az apja is az volt és különféle kalandok során ebben az irányban van esélye boldogulni Hirónak.
A lány, Mizuki is több viszontagságon megy keresztül és végül gésának képzik majd ki.
A két életút többször is találkozik egymással és a végére össze is fonódik.
Mert bizony, a regény egyik fő szála az, hogy ez a két fiatal hogyan talál majd egymásra a kötet végére. Gyerekkori ismertség, elszakadás, az újraegyesülés és a nehézségek, amiket egymásért le kell küzdeniük. Mivel Mizuki gésaképzésre kerül, megvan már az is, kihez kerül, adja magát konfliktusnak az, hogy nem lehet szerelmes, nem tartozhat más férfihoz. Ő pedig inkább lenne Hiro felesége, mint egy nagyúr ágyasa.
De mielőtt tévedés lenne, ez nem szerelmes regény. Két külön életutat vezet nagyon sokáig a szerző, rajtuk keresztül a korszak és a kultúra bemutatásával. Nem az a célja, hogy románcot nyújtson. Az csak a plusz elem, ami majd összeköti a szereplőit és amivel majd happy endet lehet írni nekik. Hazatérnek együtt, gyerekkoruk helyszínére és megkezdik a közös életüket.
Izgalmas maga a korszak is, amiben járunk. A hadurak hatalomra jutása, a központi irányítás hiánya. Ahogy külső invázió is fenyeget és tele van az élet élet-halál helyzetekkel, rajtaütésekkel. Hiro is szembe kell majd szálljon a hódítókkal és kapunk háborút, csatajeleneteket is.
Vagyis, történelmi regényként is olvasható. Két hétköznapi ember van benne, akik reprezentálják a kultúra jellegzetes szakmáit és olyan helyzetekbe keverednek, hogy a történelemnek is szemtanúi legyenek. Egyikük sem az események középpontja, de szemtanúként sok mindent látnak.
Jellemzi egyfajta ifjúsági regényes lelkület is. Igazán durva dolgokat nem élet át a szereplőkkel és meg tudnak egymásnak ártatlannak maradni, több értelemben is. Vagyis, a szereplők életútja, a történetük sok esetben nem éppen olyan, amit reálisnak érzek. Az, hogy szerencsétlen lányt adták-vették, gésának képzik és ott is eladják, mégis szűzen megy férjhez, egészen csodaszámba megy. Szemérmesség, talán ez lesz még a jellemző szó rá. Hiába vannak gésák, háború és önkényurak is, korhatáros marad a tartalom.
Ifjúsági regényként szépen működik, ifjabb korosztálynak simán kézbe adható.
Mellette köznyelvi, értelmes és könnyen követhető. Lineáris, kevés kiemelt szereplőt követ és nincsenek benne se nyelvi, se tartalmi részben bonyolultabb elemek. A hősei is pozitív, 'túl jó' szereplők, akiknek könnyű drukkolni, hogy eljussanak a boldog végükhöz.
Olvastam már a szerzőtől jobbat, a korábbi regényei között is. Nem lesz a kedvencem. De a célközönségnek kerek, kicsit több a mesénél és bemutat egy más világot, történelmi korszakot is ráadásként. Zsánerében korrekt.
