Kalandos, vulkánkitörést megakadályozós, vikinges.

Hablaty a legújabb iskolai próbán újabb életveszélyes helyzetbe keveredik. Pusztítók égetik fel a hegyoldalt, és csak egy erre tévedő Hősnek, Fergeteges Fenoménnek köszönhető, hogy nem Hablattyal együtt. Pléhpofa fel is béreli a férfit, hogy legyen a fia személyes testőre és egyben tanára, akit viking körökben Legénycsősznek neveznek. Fenoménnek azonban megvannak a maga titkai: egyrészt, mindenkit a menekülésre buzdítana, hiszen egy kitörő vulkán miatt egyre több Pusztító kel ki, és végeznek mindennel a szigetvilágban. Másrészt, titkos küldetésen is jár, aminek nagyon is köze van Hablatyhoz. Míg Pléhpofa és a törzs maradnának harcolni a sárkányokkal, Hablaty egy más tervvel áll elő a vulkánkitörés megakadályozására, és barátaival el is indul, megmenteni mindenkit, megint.

Úgy tűnik, 4 könyv körül van a limitem. Eddig nagyon tetszettek ezek a gyerekkönyvek, vártam a heti adagom, mint gyerekként, amikor minden vasárnap ment a Kacsamesék és a Csipet csapat. Most azonban azon kaptam magam, hogy nem veszek bele a történetbe, hanem pörög az agyam. Gyerekkönyv és töprengés? Gond van, Houston!

Már zavar, hogy ráismerek a sémákra. Félreértés ne legyen, a cselekmény megint más. Megjelenik egy jópofa új szerepelő, vannak vicces helyzetek, és a leküzdendő akadály egy kitörni készülő vulkán. Ilyen még nem volt… Minden fejezetre jut valami akció, vagy egy nagyon mosolygós szituáció. Tetszik, jópofa, hozza azt, amit szeretek ebben a sorozatban. Csak.

Csak ugyanarra a sablonra készült, mint az előző négy rész, és ezt most nagyon éreztem. Az iskolában kezdünk, ahol Hablaty most sem remekel, de belekeveredik egy életveszélyes helyzetbe. Megoldják, de már látszik egy nagyobb konfliktus. A megoldás Hablaty fejében van, de persze a felnőttek – a nem éppen észlény vikingek – megint az erőre akarnak hagyatkozni az ész helyett. Így a fiú kénytelen pár barátjával magánakcióba kezdeni, és megmenteni mindenkit, megint. Ok, menet közben észbe kapnak agyatlan viking felnőttek is, még éppen odaérnek arra, mire Hablaty és a banda mindent elrendezett. Ez a sablon. Ez volt az eddigi négy részben, és ez van a tűzköves történetben is. Aminek a cselekménye, tetszik, szórakoztat. Csak. Már fejben a vázlata, mielőtt elolvastam.

A szereplők most is szerethetők és mókásak. Fejlődést nem látok bennük, de hűek magukhoz, legyenek a hősök vagy a gazfickók oldalán. Hablaty most is maga az önfeláldozás élő szobra, ami nem tudom, mennyire jó példa a gyerekeknek. Tudom, már fejtegettem egyszer, de egyre erőteljesebben érzem, hogy ma már nem életképes ez a modell, melyben mindig mások jólétét helyezi előtérbe a sajátjával szemben. Nem lehetne csak egy kicsit önzőbb, hogy jobban azonosulhassunk? Ok, gyerekkönyv, példakép, mesehős, kár is ezen merengenem.

A kötet megint tele van humorral, és már a grafikáját is kezdem megszokni. Most olyan képes betét is volt benne, ami tetszett. De ezek a beszélő nevek… Fergeteges Fenomén. A karakter jópofa, de a neve… alliterál is, beszédes is – jó, tudom. Gyerekkönyv. Nekik ez már önmagában vicces lesz. Engedjem el.

Még 6 kötet van vissza – remélem, lesz valami megújulás, de gyerekkönyvnek csodás így is.

Cowell: Így fejtsd meg a tűzkő titkát – Mint gyerekkönyv: 85% ismerős panelekből továbbra is humorral és értékekkel feltöltve.

Szubjektíven: 75% kezdem nagyon felismerni a mintákat, bár még szórakoztat, ez rossz jel.