Felfedezős, jobb világért küzdős, háborús.

1952-ben járunk. A császár II. Habsburg Árpád, akit több komoly gond is gyötör. A fejlesztéseket elhanyagolják, a nihilista Oroszország egyre ijesztőbb ellenfél. Még legfájóbb, hogy a politikai helyzet miatt nem veheti el a szerelmét és menyasszonyát, az utolsó Romanov hercegnőt. Egy séta során fut össze székely katonájával, Dáviddal. Neki is megvan a maga baja: menyasszonyát a családja eladta egy lánykereskedő intézetbe. Árpád ad neki egy megbízást, cserébe biztosítja, hogy Rozálit kiszabadíthassa és elrejthesse Dávid, amíg Amerikában sikerre viszi a találmányát. Az ichor forradalmasítja a tudományt, elkészülnek az első repülőgépek is. Dávid egy jobb világot akar építeni, de a gazdagok és az oroszok folyamatosan akadályozzák, még háborúba is sodródik miattuk a világ.

Jókai Mór a nagy magyar mesélőként él irodalmunk történetében. A magyar szabadságharc krónikása, romantikus kaland- és szerelmes regények fáradhatatlan alkotója. Azonban van egy-egy kötete, amiben belekóstolt valami másba is. Ezek a kevésbé ismert kötetei, de aki szereti az író munkáit, érdemes beleolvasnia ezekbe is!

A jövő század regénye csak nagyon kis mértékben emlékeztet a klasszikus Jókai regényekre. Amikor arról mesél, hogyan vált a Szabina foglyává Rozáli, és Dávid milyen erőfeszítéseket tesz, hogy megmentse. Amikor az orosz cárleány inkább halálos és fertőző betegek ápolásával foglalkozik, minthogy hozzámenjen a szerelméhez és ezzel kirobbantson egy újabb háborút. Alexandra alakja, aki a regény legnagyobb gonosza, egy kétszínű, álnok és okos asszony, minden fejlődés és jó ellensége – sok rokon vonással a Baradlay fivérek életét megkeserítő Alfonsine grófnővel. Az ilyen szálak, karakterek megidézik mindazt, amiért Jókai klasszikusunkká emelkedett – amit szerettem a történeteiben.

De ennek a regénynek a nagyja más. Bemutat egy kitalált, elképzelt világot – ahogy Jókai megálmodta a 100 évvel későbbi világot. Amelyben elfér egy amerikai, néger milliomos. A nihilista Oroszország, mely igencsak emlékeztet arra, amit mi majd kommunizmusnak hívunk évtizedekkel később. Az ichor, a repülő szerkezetek, a regény technikai világa. Sokszor olyan érzésem volt olvasás közben, mintha egy Verne regény lenne a kezeim között.

De olvasni nem könnyű. Sok minden, amire ma már szavunk is van, akkor még nem volt. Az elektromosság itt még delej. Sok a latin szöveg. Mivel tudományos fantasztikus a történet, nincs meg benne az a mesélősség, már szinte anekdotai hang, ami olvastatná a fejezeteket.

Helyenként a történet is nagyon leáll, és nagyon hosszú fejezetekkel lassítja az eseményeket. A háborúk leírása, hosszú és unalmas. Az esszészerű fejezetek, amikor elmeséli a kitalált jövő különböző aspektusait, például hit és tudomány kapcsolatát – valahol érdekes, mit gondolt Jókai, de szórakoztató vonala egyáltalán nincsen.

Mivel annyira az elméletek regénye ez, a karakterek is halványabbak. Jókais vonásokkal, de sekélyen. Dávid tipikus Jókai hős, aki mérnök ember, hűséges férj és apa, becsületes ember és jó barát. Árpád emberként nem lenne rossz, de királyként sok mindenben kötve van a keze, és nem képes tenni ezek ellen. A nők, Szása kivételével, szépek és erényes, méltó társak.

Egyszer el lehetett olvasni, de Jókai történetei közül a hagyományosak jobban tetszenek.

Jókai: A jövő század regénye - Mint kalandregény: 60% saját korában sci-fi is. Néhány romantikus fordulat, sok idea.

Szubjektíven: 40% a Jókai romantikus szálak tetszettek, de a jövőkép… furcsa volt.