Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Tyce: Vérnarancs

2019. április 21. - BBerni86

Ügyvédes, viszonyos, élet szétesős, káros szenvedélyes.

Alison élete első ránézésre tökéletesnek tűnik. Megszállottan szereti a munkáját és végre megkapja az elismerést is, ami a kemény munka jutalma. Az első gyilkossági ügyében képviselheti a vádlottat. Madeleine szimpatikus, vernarancs.jpgsokat szenvedett asszony, akinek Alison nagyon segíteni akar. Otthon egy édes kislány, és egy férj várja, akinél jobb apát a gyerekük nem is kívánhatna. Ám ez csak a felszín. Mert Alison boldogtalan, és sorra hozza a rossz döntéseket. Viszonyt kezd a mentorával, Patrickkel. Képtelen nemet mondani a férfinak, még akkor sem, amikor a házassága a szakadék szélén táncol. Sűrűbben menekül ivászatba, mint bevallaná, már a barátoknak is kínos a nő viselkedése, egyre többször. Ráadásul, valaki névtelen üzenetekkel kezdi fenyegetni. Úgy tűnik, minden hullám összecsap felette. Van kiút?

A reklám jól eladta, nekem. A jogi témájú thrillerek bejönnek, így amikor ebben is ezt ígérték, azonnal kíváncsi lettem. A jog ígérete jobban bevonzott, mint a szokásos Holtodiglan emlegetése. Már annyi könyvre ráfogták, hogy jobb, vagy olyan, mint a Holtodiglan, de csak nem sikerült valóban jobbra bukkanni…

De nem is ez a lényeg. Hanem a jog. Vagy inkább annak a hiánya. Hiába van beígérve, hogy tárgyalótermi thriller is, most közlöm: NEM AZ! Ugyan Alison ügyvéd, van is egy ügy, amin dolgozik. De szerintetek olvashatunk bírósági tárgyalásról? Tanúk meghallgatásáról? Védőbeszédet vagy éppen az ügyész beszédét? Nem. Nem. És megint csak nem. Így kapásból csalódással indított a kötet, mert nem azt kaptam, amit a borító ígért.

Helyette ez egy női thriller, egy nagyon szétesett hősnővel a középpontban. Alison élete minden színterén csődöt mond, talán csak a bíróságon nem. De annak sincs igazi jövője, mert egy annyira alkoholista egy ponton nem lesz képes fenntartani a magas színvonalat. Itt addig nem jutunk el, de mivel nem is igazán jogi thriller, nem is releváns.

Helyette látjuk, mennyire rossz feleség. Milyen rossz anya. Mennyit iszik, és milyen ostobaságokra vetemedik olyankor. Még szeretőként is gáz, amikor nagyban szakít, aztán nem győz féltékenykedni, amikor a főnök másnak csapja a szelet. Mindez indokolja, miért nem szerettem ezt a karaktert. Pedig nem is antihős, mert érzem a szerzői szándékot, hogy vele érezzek együtt, és neki drukkoljak. De nem tudok! Engem taszít a viselkedése. Végig.

A regény ráadásul lassan halad is, azt mélyelemzi, mennyire lent van Alison. Aki nyavalyog, sajnálja magát, néha elhatározza, hogy megjavul, aztán megint elbukik. Egy lelki lejtmenet, amibe kerül egy kis thriller elem is. De ez nem tetszett – a lélekrajz (elsősorban Alison lelke) ok, de kellett volna mellé cselekmény is.

A végére megkaptam, de arra már későnek éreztem. Jönnek hirtelen és nagy fordulatok, lesz izgalom és akció, még egy kis jogi rész is felvillan. Csak a fordulatok, a látszat alatti karakterváltások a semmire épülnek. A szerző meg akar lepni, hát beleír olyan szálakat, melyekre korábban semmi nem utalt. Ezt annyira rühellem…

Éreztem azt is, hogy ezekkel mentené meg Alison megítélését. De azzal, hogy mások rosszabbak, az ő bűnei nem lesznek kisebbek. Továbbra se volt szimpatikus a nő.

Tudom, mit kellene benne értékelnem, de most nem megy. Nagyon nem bírtam Alisont.

 

Tyce: Vérnarancs - Mint thriller: 60% karakterközpontú, lelkileg összetett, végére beinduló thriller kevés joggal.

Szubjektíven: 55% a vége sokat mentett rajta, mert addig csak építkezik és Alison nyavalyog.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr4314770036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása