Fülszöveg: 

Alexandra Avellino váratlanul apja durván összeszabdalt holttestére bukkan. Ki kell hívnia a rendőrséget. Meggyőződése, hogy apjukat a testvére ölte meg, aki még mindig a házban tartózkodik, kezében a gyilkos késsel.

Sofia Avellino váratlanul apja durván összeszabdalt holttestére bukkan. Ki kell hívnia a rendőrséget. Meggyőződése, hogy apjukat a testvére ölte meg, aki még mindig a házban tartózkodik, a fürdőszobába zárkózva.

A két fiatal nő egyszerre áll a bíróság elé. Ugyanazon a tárgyaláson, egy esküdtszék előtt.

Ám egyikük hazudik. Egyikük a gyilkos.

Börtönben várják az ítéletet. Azt hihetnénk, nem akartak idejutni. De ez tévedés.

Szerintem: 

Túl magasan volt az a bizonyos léc? Cavanagh annyira okos cselekményt és jó csavarokat ír, hogy ez

most nem érte el a nála megszokott ingerküszöböm.

De akkor konkrétabban is. Eddie új ügyfele Sofia. Az apját meggyilkolták. A nő állítja, a testvére volt a tettes, Alexandra. Ő viszont azt állítja, hogy Sofia a gyilkos és egyben egy pusztító fenevad. Az egyik népszerű, csinos és sikeres. A másik félénk, visszahúzódó. Eddie hisz Sofiának és őt képviseli a közös vádeljárás során.
A regény kérdése pedig az, melyik a gyilkos nővér. Mindkettő lehetett: az egyik színészkedik. De melyik? Cavanagh a végéig fokozza a rejtélyt.

Ugyanis, jó érzékkel, ad egy-egy fejezetet a gyilkosnak is. Ilyenkor a nevét nem tudjuk meg, csak a szemszögét látjuk. Mit tesz, mit tervez. És direkt úgy van megírva, hogy rá lehet passzítani a cselekményt mindkét testvérre.
Mintha csak biztatva lennénk olvasóként, hogy mi is válasszunk. Sofia vagy Alexandra története az igaz?
Lehet, már az buktatja le a szerzőt, hogy több kötet után rá vagyunk készülve a plusz csavarra. Cavanagh esetében túl kényelmes, hogy elhiggyük, amerre vezet minket. Az egyik nővérre kezd mutatni minden, és nekem pont ettől volt gyanús. Amikor a nagy beszédek, tárgyalás után még várod, hogy még valami lesz. Még valami kiderül. Ezt vártam, ezt kaptam, így nem lepődtem meg.

Ezt meg hiányolom, mert a szerző meg szokott tudni lepni és eddig nem tudtam előre látni, mit tartogat. Most ezt vártam.
Pedig szépen hoz mindent, amiért szeretem ezt a sorozatot. A látványos, ravasz tárgyalás. A jó párbeszédek. A karakteres, visszatérő mellékszereplők. Jó könyv, másnál nagyon dicsérném. Tulajdonképpen még így is szerettem, hogy a cselekmény alakulása nem lepett meg.

Van különben egy új elem is. Most nem csak Eddie mellett haladunk a tárgyaláson. Alexandra ügyvédje egy alulról jött, nagy céghez bekapaszkodott, de önállósodó ügyvédnő. Erős morális alapjai vannak, kitartó és pozitív személyiség is. Kate határozottan szimpatikus jellem, és a történet vége alapján visszatérő szereplő lesz. Ügyvédi irodát alapítanak Eddie-vel és tanácsosként Harryvel, aki nyugdíjas bíró már és nem aktív. Ez is egy jó ötlet, frissíti vele a cselekményt és más, mint az eddigiek. Az meg szerintem fontos, tudni kell egy sorozaton belül is újulni.

Továbbra is olvasmányos, filmszerű, izgalmas. Igazából nem tudok belekötni. Erős, emlékezetes szereplőket teremt és Eddie múltja okán igazán látványosan a tárgyalási jelenetek is. Vannak csavarok – erről jut eszembe, azért csak van egy meglepetés, plusz poén a végére. Amit Kate meg tud játszani Eddie segítségével a volt főnöke ellen – az egy kifejezetten jó zárása annak a történetnek.

Nem lesz a kedvenc részem a sorozatban, de jó ez is. Elszórakoztatott, továbbra is bírom a szereplőket és ezt a szórakoztató nyomozós – tárgyalós történetvezetést. Következő rész?