Házasodós, estélyes, szerelmes, kosztümös.

Rafe Bowman jól és sikeresen mentek férjhez Angliában. A legidősebb fiútól is azt várja a családfő, hogy tegye a dolgát, vegyen el egy angol nemes kisasszonyt! A kiszemelt lány, lady Natalie gazdag is, rangos is, csinos is, Rafe érzi is, nem lenne ellenére a házasság vele. Csak éppen a nőnek van egy kotnyeles unokatestvére, aki talán nem olyan szép, öröksége nincs is, de fel van vágva a nyelve és kifejezetten hatással van a korábban szoknyapecér életmódot folytató férfira. Hannah azonban nem olyan nő, aki kapható egy forró flörtre, pláne a szeretett rokona kiszemelt vőlegényével. Ha Rafe őt akarja, meg kell érte dolgoznia: saját korábbi énjével, de a családjával is meg kell küzdenie. A karácsonyi bálon eldől, kire és kivel vár a happy end.

Elvileg a sorozat hat kötetes, és ez a záró darab. Szívem szerint azonban rajongói regénynek minősíteném, amin csak ront az a helyzet is, hogy az írónő saját sorozatának írt egy ilyen… rajongókat kiszolgáló nyál tákolmányt.

Mivel is kezdjem? A cselekménnyel. Ami alig van, és annyira mesebeli, hogy csak a gyerekmesékben fordul még elő ilyen. Az egész cselekmény 2-3 nap alatt játszódik, a két szerelembe eső találkozik és beszél egymással talán három alkalommal, és ez máris az életre szóló nagy szerelem, amiért mindenki képes hatalmas áldozatokat hozni? Kleypas még azt is megpróbálja lenyomni a torkunkon, hogy ez nem szerelem első látásra, Hannah elsőre még szimpatikusnak sem találja a férfit. (De azért a sorok között ott van, mennyire vonzódik hozzá már ekkor, csak éppen tiltott gyümölcs Natalie miatt.) Mert attól hitelesebb, hogy csak a 2. beszélgetés után kezd sóvárogni utána? Nem éppen.

De, félreteszem ezt a szálat. Mi marad? A rajongók kiszolgálása. Amiért ez a 6. kötet. Itt van majdnem minden pár – a mellékszereplők közül van hiányzó – akik az előző kötetekben találtak egymásra. Az egyikük ugyan kap egy mondvacsinált konfliktust – annyira gáz, hogy az komolyan felháborító. A nő, akit a férje rajongással vesz közbe, a nem rég született lányuk ellenére is olyan a szexuális életük, mint a nyulaknak – ő kezd el kételkedni abban, hogy a férjének még tetszik-e. A többiek azonban csak a happy end világuk egy szeletkéjét mutatják be, minden konfliktus nélkül.

Erotikus regény kedvelőknek minden bizonnyal szórakoztató, hogy a párok sorra kapnak egy szenvedélyesnek szánt, erotikus ágyjelenetet, de én legszívesebben hánytam volna. Ennek így mi értelme? Cselekmény nincs, konfliktus nincs, csak a boldog párok, akik szépek, gazdagok, nagyon szeretik egymást és jókat akrobatikáznak a lepedőn egymással.

Jellemfejlődés? Izgalmas karakterek? Az itt nincs. Papírfigurák vannak, akik romantikus zenére nyálat eresztenek.

Megfigyeltem azt is, mennyire visszás, ahogy Kleypas próbál korrekt lenni és vegyíti a párokat. Vagyis, a szépek mellé mindig átlagosakat párosít. A legszebb férfi felesége aranyos, de senki nem mondaná szépnek. A barátnők legszebbike, a bálok szépe meg a karakteres, de már szinte ronda férfihoz ment hozzá. Az összes pár, kivétel nélkül ilyen.

Talán gonosz vagyok, de ritkán futok bele ennyire felesleges regénybe. Nagyon nem tetszett.

Kleypas: Rafe karácsonya – Mint romantikus: 30% klisés, sok tekintetben a sorozat rajongói kötete. Nyálas, kiszámítható.

Szubjektíven: 10% értelme nem sok volt, nagyon szirupos az egész történet. Nem tetszett!