Történelmi, sorsösszefonódós, tragikus.

Szende Pál tehetséges fiatalember, akit zavaros nőügyei miatt az apja Berlinben taníttat. A tanárai szerint egyszer ragyogó patikus lehet belőle, noha Pál figyelmét a helyi lányok kötik le. Kaland követ kalandot: egyszer egy orosz testvérpárt is megszédít. A szép nővért vágyból, a rondábbat szánalomból csábítja el. Nem is sejti, hogy e viszonyból lánya született, akit anyja és nénje Moszkvában nevelnek fel. Nem sejtheti, hogy a politikus Berija pont ezt a lányt szemeli ki egyik éjjelre, és olyan fotókat készít róla, melyek majd az unokája életét zúzzák össze. Nem sejtheti, hogy az ő és a fia tettei hogyan hatnak másokra, amelyek majd összeadódva befolyásolják a következő generáció sorsát.

Még nem fejtettem meg a címet. A mocskos napokkal nincsen gond – ebben a regényben szinte kivétel nélkül csak mocskos napok vannak. Az emberek olyanokat tesznek benne egymással, hogy égnek áll a hajam is. Ha történelmi oldalról nézem, olyan rendszereket látunk, amelyik szintén mocskosak. A hét a kérdőjel a fejemben. Lehet, meg kellene számolnom, hány időugrás van a történetben? Szerintem több hétnél.

Ami bizonyos, Gárdos nem kíméli az olvasóit. Olyan eseményeket és világot mutat be, hogy az ember rosszul van attól, hogy embernek született. A regény végére már ott tartottam, hogy akit megöltek, az járt jól. Az életben maradtaknak annyit kellett szenvedni és szívni, hogy jobban jártak volna egy koporsóval. Nagyon lélekgyötrőek az események benne, ugyanakkor leállni sem lehet vele.

Ha rákapsz az elején, már érdekel, kivel mi történik, és milyen utódai lesznek. Még akkor is, ha generációról generációra kegyetlenebb eseményeket pörget a szerző. Az ártatlanok gyakran járnak rosszul. Iskolai kis csínyektől kezdve kegyetlen nemi erőszakig terjed a paletta, itt tényleg ember embernek a farkasa.

Ennél azonban még súlyosabb, amit a politikai rendszerekből látunk. Ahogy a hatalmasak eltapossák a náluk kisebbeket, és életeket zúznak össze. Berija megerőszakol egy lányt? Semmi gond. Internáló tábor, gyors kivégzés, és a kedves politikai vezetőnek makulátlan marad a hírneve. A kommunista rendszerben úgy érzi a kisszerű tanár, hogy már nem félnek tőle a gyerekek? Példát kell statuálni! Mit számít, hogy egy életet tönkretesznek piti dolgok miatt, az elv a lényeg!

Annyira borzalmas, hogy fájt olvasni. Az egyes ember, és a rendszerek szintén is csak mocsok van. Gárdos a Hajnali lázban valami nagyon tisztát és emberit mutatott be, ez annak a teljes fordítottja. Amit el lehet követni egy ember ellen, ebben megteszik.

Igazából még csak szimpatikus szereplőt sem tudok megnevezni benne, mert mindenkinek van vaj a fején. Sokan sokkal nagyobb büntetést kapnak az érdemeltnél, de ártatlanság ebben a kötetben nincs. Jó, talán Szvetlana nem volt bűnös, de mielőtt egyáltalán élni kezdhetett volna, jött Berija, aki mindent elragadott.

Sokkal mesélősebb ez a kötet, mint a már emlegetett Hajnali láz. Durvább is, de közelebb áll az élőnyelvhez. A szövegtől függetlenül is, a cselekmény olvastatja.

Megrázó, szörnyűségekkel teli könyv. Mocskos, eltalált a cím. De attól még érdemes olvasni.

Gárdos: Hét mocskos nap - Mint kortárs: 80% történelem és családtörténet ügyes kombinálása, megrázó tartalommal.

Szubjektíven: 70% borzasztott, de nem bírtam letenni. Érdekelt mi lesz benne, de megviselő.