Van úgy, hogy olyasmit művelnek velünk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Csak túl kell élni, és továbblépni – feleltem. (Wells: Mesterséges sors)
Nehéz elképzelni, hogy a rengeteg biztonsági intézkedés ellenére, amikkel manapság kívül akarjuk tartani a veszélyeket – kerítések és mozgásérzékelők, és kamerák és napolaj és vitaminok és tolózárak és láncok és biciklis sisak és spinning órák és kapuk – titokban gyilkosok bujkálhatnak bennünk? (Toews: Minden kis nyamvadt bánatom)
-Hát, mit mondjak erre? Eleget éltem már ahhoz, hogy sok tapasztalatom legyen, és bölcs tanáccsal lássalak el.
-Mi lenne az a tanács? – érdeklődtem.
-A rövid változata annyi, hogy az élet szemét, az emberek meg még szemetebbek. (Leiner: Maradj velem)
„A képzelőerő a tudásnál is fontosabb.”
– Kivéve persze, ha az embernek nincs rá pénze, hogy valóra váltsa az álmait – dörmögte Max magában. (Patterson&Grabenstein: A zsenikísérlet)
Írva vagyon, hogy nincs új a nap alatt, nincs új a gyilkosok viselkedésében sem. Ravaszak ők, borzasztó ravaszak, de mindig ugyanúgy. A gonoszság, ami befészkelte magát az emberi lélekbe, ami önzésében arra sarkallja, hogy kioltsa a másik életét – ennek a gonoszságnak mindig pontosan ugyanolyan hegyes és görbe a karma. Ha láttál tíz gyilkost, látni fogsz egy tizenegyediket is. Rejtőzködik, sumákol, csűri-csavarja a dolgokat, de az éles szem előtt végül fegyvertelen. (Hargla: Melchior és a piritai fojtogató)
– Itt maradhatunk, és megvárhatjuk, amíg Daemon visszatér vagy agyontaposhatunk néhány nyavalyás ízeltlábút.
Hatalmas bakancsát az asztalra tette.
– És igen, nekem óriási lábam van! (Gilman: Démon tanár úr)
Anyával élni olyan, mint Micimackóval élni. Számos kalandja van, gyanútlanul bajba keveri magát, aztán megússza, és mindegyik kalandjához szellemes filozófiai meglátások fűződnek. Anyám esetében az a helyzet, hogy mindig tanul egy keveset, amikor újra és újra beszorul a feje a mézesbödönbe. (Toews: Minden kis nyamvadt bánatom)
Úgy érzem magam, mintha a Szürke ötven forgatásán lennék, de minden oké – pillantottam le magamon a pántokra, aztán a hátam mögött a szervezők karabinerekkel erősítették rám a kötelet. Na, gondoltam, ezután tényleg már csak Christian Grey jöhet, hogy fojtogasson ezzel a sok izével, amit rám kötöttek. (Leiner: Maradj velem)
Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy jobb zűrös családból származni, mint benne élni. (Perks: Mint a szemed fényére)
Az emberek dominók, ha dőlnek, eldöntenek bennünket is. (Dick: Az utolsó tréfa)
– Szeretem az arcodat.
– Magam is eléggé hozzánőttem. (James: Mister)