Minden napra egy könyv

Szabó: Holdvíz

2019. november 16. - BBerni86

Testvérre találós, tiltott szerelmes, szabadító akciós.

Zoli már alig emlékszik az apjára. Kisfiú volt, amikor az anyja elhagyta az erőszakos férfit és új életet kezdtek. 18 éves, amikor apja végrendelete miatt megkeresik: le kell mennie Pécsre az örökségéért. Ott tudja meg, hogy van 11_16holdviz.jpgegy édestestvére, egy húga, akit az apja elrejtett felesége és fia elől. Zoli most felkutatja Noémit, aki 16 éves, cserfes és gyönyörű. Hamar beilleszkedik az anyja és bátyja mellé, de Zoli hamarosan rádöbben, hogy nem testvéri szeretetet érez a húga iránt. Nagyon igyekszik elnyomni az érzéseit, de amikor felismeri, hogy Noémi is hasonlóan érez, nem tudnak ellenállni egymásnak. Amikor Noémi mégis továbblép, és Dél-Amerikában komoly bajba kerül, Zoli rohan őt megmenteni. A pokolba is elmenne érte, és se cápák, se maffiózók nem állíthatják meg.

Tudom, hogy egyszer már merengtem ezen, egy hasonló könyv miatt. Abban is testvérek szerettek egymásba – igaz, ott rosszabb volt a helyzet, mert együtt is nőttek fel, mindig tudták, hogy testvérek. Itt ennyire nem rossz a helyzet, de akkor is: romantikus regény testvérek romantikus szerelméről? Kiakadtam.

Korunk jó pár tabut feloldott. Elég csak arra gondolni, hogy a modern számítógépek atyja, Turing hogy végezte kb. 50 éve a homoszexualitása miatt. Angliában törvényileg tiltott volt melegnek lenni. Ma pedig? Már annyi irányultság elfogadott és támogatott, hogy közbe rá kell keresnem egy-egy kifejezésre, az mégis mi. Legutóbb a queer volt ilyen. De akkor is vannak tabuk, amelyeket nem szabadna piszkálni! A testvérszerelem ilyen. Az nem csak azért van, mert valaki kitalálta, hogy furán nézne ki a testvérházasság. Meg lehet nézni, a belterjes házasságok hova vezettek. A spanyol Habsburg-ág végére testileg és gyakran szellemileg is torz emberek születtek – pedig ott a testvéreknél távolabbi rokonok keveredtek. Egyiptom: ott aztán nem volt ilyen tabu. Eredmény? Olyan beteg, koránhalt szerencsétlenek, mint Tutanhamon. Genetikailag nem passzolnak az ilyen párok. Ok, a Trónok harca is sokat oldott a tabun, de az legalább egy fantasy világban játszódott.

A Holdvíz korunkba helyezi a cselekményét. A fülszövegbe szó sem volt Noémi és Zoli, mint pár létéről. Így teljesen váratlanul ért a cselekmény ilyen alakulása, ráadásul a kötet első fele tisztán romantikus. Az a konfliktus, hogy az anya nehezen nyeli le, hogy a gyerekei egymással ágyba bújnak. Ha nem testvérek lennének, még korrekt szerelmi történet is lenne, de itt azok. Szenvedtem.

A regény második fele kap akcióbetéteket és átcsúszik guilty pleasure világba. A dél-amerikai szabadítóakció akár egy látványmozi. Harc az emberrablókkal, küzdelem a cápákkal… luxuskörnyezetben. Egy percig se hiszem, de szórakoztató.

Zoli különben szimpatikus hős volt, még kedveltem is. Amíg nem lett Noémibe szerelmes. Egyszerűen nem értem, mi volt annyira vonzó a lányban. Szép, de különben mit tudtunk meg róla? Elég hiú és hedonista, simán egy buli cicának képzelem el.

Ok, Szabó Tamás is kitalált a végére egy fordulatot, amivel megkerüli az addig ragozott tabukat. De erre már édes mindegy volt, a cselekmény nagyja akkor is testvérszerelem. Ami szerintem fúj. Ha a fülszövegen rajta lett volna, biztosan nem olvasom el.

 

Szabó: Holdvíz - Mint romantikus: 45% Zoli szerethető karakter, hihetően mély érzésekkel. Guilty pleasure.

Szubjektíven: 25% bár a vége sok mindent felold, a testvérek közti szerelem gyomorforgató.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2515306602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.