Háborús, különleges képességes, hibákat jóvá tevős, csillagközi.

Az Impulzus megváltoztatta az egész univerzumot. Eltörölte a technika nagyját, nagyon sok faj és bolygó középkori szintre esett vissza, akik már nem álmodhatnak az űrről. Ám valami más is történt: olyan gyermekek születtek, akik képességgel rendelkeznek. Jane feladata, hogy ezeket a gyerekeket megtalálja, és biztonságban eljuttassa a Sanctum iskoláiba. Ők a remény arra, hogy a múlt nem ismétli meg magát, és a civilizáció fennmarad. A legújabb begyűjtendő gyerek, Esa azonban erősebb az átlagnál. A mesterséges lény, Prédikátor vigyázza minden lépését. Az erőszakosan hódító, szektaszerű szövetség magának akarja a lányt harcosnak vagy kísérleti nyúlnak. Jane nem csak a múltja árnyaival kell, hogy szembenézzen ezen a bevetésen, de minden tapasztalatára és ügyességére is szükség lesz, hogy életben tartsa magukat egy csillagközi hajszában és azon is túl.

A sci-fi zsánerén belül van egy oldalág, amire egyre jobban rákapok. A Vörös lázadás és a Vének háborúja volt a kezdet, jöttek a Frontvonalak és most a Gazdátlan csillagok is felkerült az akció sci-fi kedvencek listámra.

Ebben is megtaláltam mindent, amire szükségem van a jó szórakozáshoz:

1: (majdnem) epikus történet. A végcél nem más, mint a világ megmentése és egy szörnyű bűn jóvátétele. Közben is olyan apróságok miatt kell a hősök fejének főnie, mint egy bolygó és egy kultúra megmentése egy világot uralni akaró fanatikus rend ellen. Ahogy ezt leírtam, eszembe jutott a Star Wars. Itt azért nem annyira egyszerű a Jó és a Rossz felállás. A jedik nem voltak bűnösek, a Sanctum milliók, ha nem milliárdok haláláért felelős. A szekta sem a sith párja – a maga módján az ő filozófiájuk is értelmes és működőképes, csak éppen nem lesz élhető az általa létrejövő világ. Az erősebb uralkodik, mindenki más szolgál vagy pusztul. A tagok között is az erő a döntő, bárki csatlakozhat és csinálhat karriert. Igazságos rendszer, csak éppen embertelen.

2: izgalmas cselekmény. Minden fejezetre jut valami kaland. Menekülnek bolygón, csillagok között. A háború védelmi és támadó oldalán is állnak. Vannak szabadító küldetések. Harcolnak lőfegyverekkel, kézi erővel, csúcstechnikával. Még természetfeletti képesség is van benne, aminek meglepően logikus magyarázatot sikerül adni. (Igen, itt nem csak van az Erő, amit máig nem értek, micsoda.) A szereplők mozgásban vannak, és nem csak a küldetésük izgalmas, hanem a személyes történetük is hozza a megfejtésre váró rejtélyeket.

3: szerethető hős. Jane példakép alkat, és összességében a fejlődése is megvan. Igaz, a múlthoz képest. Az elején alig tudunk róla valamit, de ahogy egyre több részlet és történet előkerül, érteni kezdjük, miért és hogyan keresi a bűnbocsánatot. Végrehajtóból felelős lény lett, aki már az erkölcsök szerint cselekszik, nem a parancsnoki lánc szerint. Bátor, hősies, a szakmájában az egyik legjobb. Jó barát, és még a szerelmi szála sem elcsépelt. Javier is pipa.

4: ötletes világépítés. Több kultúrát is megismerünk, és kapunk pár érdekes lényt is. Prédikátor és faja különösen jó ötlet volt. Hatalmasnak tűnik Williams regényének világa, és még csak kis szeletét mutatta meg. Ha sorozat lesz, bőven van még terjeszkedési lehetőség.

5: olvasmányos szöveg. Gyorsan haladtam szórakoztatott. Nyilván nem kerestem enne irodalmi mélységet, de kikapcsolt, érthető és láttatta a cselekményt.

Ha kötekedni akarok, azt hoznám fel, hogy nő létére Jane nagyon férfias jelenség – nem küllemében. Inkább katona. Egy darabig gondolkodtam is, hogy férfi vagy női szereplő. A karaktere a nemétől idegenebb, de inkább legyen ilyen, mint érzelgős és nyavalygós.

Határozottan szerettem ezt a kötetet, filmszerű és jól felépített. Ha lesz folytatás, vagy filmesítik, vissza is térek a világába.

Williams: Gazdátlan csillagok - Mint sci-fi: 90% izgalmas és akciódús, jól épített világgal és szerethető karakterekkel.

Szubjektíven: 95% ahogy az akció sci-fit szeretem. Tempós, izgalmas, emlékezetes hősökkel.