Történelmi, más szempontú, humoros, elgondolkoztató.

A márciusi ifjak a Pilvaxban Petőfi új versét csiszolgatják. Felmerül bennük, hogy a nagy magyar versek jövőképe mind depressziós. Mi lenne, ha a Nemzeti dal kivételesen happy endet kapna? (Nem leszünk) Egy nemesi, horvát határ menti kastélyban a kertész nem törődik a kitörő forradalommal, harcokkal. Őt az aggasztja, hogy valami dézsmálja a zöldségeket. Ám egy ponton rá kell ébrednie, az ő háborúja milyen kicsi a történelem vihara mellett. (A kertész háborúja) Győr mellett ütközet lesz, de kevés a magyar honvéd. Az idős, beteges úr maga is hadba vonulna – kamasz fia azonban megelőzi hazaszeretetből és hitből. (Kinek drágább) Kossuth még 48 elején egy balesetben odaveszik, így szabadságharc helyett korai kiegyezés történik. Petőfi nem találja a helyét, és azt is nehezen viseli, hogy Júlia sikeresebb kezd lenni nála. (Mi az a vátesz?) A bécsi forradalom kitörésekor a magyarok az osztrák felkelőkhöz sietnek segíteni, ezzel megváltoztatva a történelmet. Egy olyan monarchia születik, melyben Kossuth vezeti a nemzetet, és megvalósulhatnak az álmok – ha nem is mindenki elégedett a dolgok alakulásával. (Ha egyszer mégis megírom az emlékirataim)

A Móra Kiadó már a harmadik ifjúsági novellás kötetet pályáztatta és jelentette meg. Volt, amikor a Jelenről, volt, amikor 2050-ről, most pedig 1848/49-ről lehetett írni, és válogatták ki a legjobbakat. A számomra nagyon szimpatikus vegyes szerző elven: meghívtak sikerszerzőket, akik írtak nekik egy-egy történetet. Ezeket egészítették ki a pályakezdők, beérkezett történetekből.

Így természetesen igen nagy különbség van a történetek stilisztikai minősége között. Van, ahol nagyon érezni, hogy még rutintalan szerző munkája. Mondhatni, van benne iskolai fogalmazás utóérzet. De az ötlet majdnem mindben ott van, és nem is baj, hogy egy kezdő nem olyan szinten ír, mint egy rutinos bestseller szerző. Pl. Ecsédi Orsolya története közben végig az járt a fejemben, mennyire egyetértek a mondanivalójával. Másoknak erőt adó, tettre kész himnusza van, a miénk meg kész siratóének. Sírva vigad a magyar, sajnos. De ahogy ezt a történetében megírta, az sokszor gyerekesnek, erőltetettnek hatott. Míg Kalapos Éva vagy Mészöly Ágnes története a remek ötlet mellett stílusában is kreatív, figyelemre méltó.

A történetek cselekményükben is sokszínűek. Van egy része, melyben a megtörtént események egy olyan nézőpontból vannak megközelítve, ami nem szokott felmerülni az emberben. Az első novella ilyesmi, és még nem is értem, miért pont az került előre. Kossuth elmegy borotválkozni – most komolyan? De van itt steampunk gőz hajtotta robotokkal, Kempelen után szabadon. Van alternatív történelem, rengeteg végkifejlettel. Néhol az oroszok segítségét a magyar kormány kéri, és egy egészen más világ köszönt be. Van, ahol nyer a szabadságharc, és olyan is akad, ahol egy fontos szereplő halálával halad másképp a történelem folyama.

Amit azért különösnek találtam: Petőfi sorsa. Ha túléli az eseményeket, egyik történetben sem lesz belőle pozitív szereplő, példakép. Neki most komolyan az a legjobb, hogy 49-ben odaveszett? Szeretném hinni, hogy embernek is nagyobb volt, min ami itt jutott neki az alternatívákban. Volt ő más is, nem csak a forradalom költője.

Sok hangulat van ebben a kis kötetben. Lehet rajta izgulni, nevetni, morogni is. Helyenként szíven is üt. Kétszer roppant fájt a szívem: a Kinek drágább vége pokolian fájt. Tavaly voltam Segesvárnál, de itt és most jobban átéreztem, hány fiatal élet, mennyi veszteség és áldozat, amit akkor meghoztak a szinte gyerekek is. A másik, Benedek Szabolcs félmondata Széchenyi életéről az alternatív világában. Az a férfi ezt érdemelte volna, nem, ami jutott.

Bírom a kiadó e sorozatát, remélem, adnak majd ki még ilyen novellákat, új témában is!

48 másképp - Mint ifjúsági: 90% változatos, kreatív történetek sora, melyek stílusukban is sokfélék.

Szubjektíven: 85% az első novella rossz benyomását a sok jobb sztori nehezen feledtette.