Fülszöveg: 

1944 ​márciusáig Dávid és Péter életébe nem igazán szól bele a háború. De aztán jönnek a tavaszi rendeletek, és ezek hétről-hétre csökkentik a zsidó származású Dávid családjának mozgásterét, míg végül egy csillagos házba kell bezsúfolódniuk. Ennek számos hátránya mellett van egy előnye is: Dávid megismerheti Dobay gróf szókimondó, lobogó hajú lányát, Vilmát.
Míg a Dávid családja egyre nehezebben boldogul, Péterék látszólag zavartalanul élhetnek. De a rendeletek őket is próbára teszik: mernek-e még közösséget vállalnak barátaikkal? És ha igen, meddig? Mert a nyár után következik az ősz, a bombázások sűrűsödnek, a nyilasok pedig egyszer csak átveszik az uralmat, és ezzel beköszöntenek a háború legsötétebb hetei.
Túléli-e Dávid és Péter barátsága, túlélik-e ők maguk az 1944-es évet?

Szerintem: 

Egy eleve rettenetes és iszonytató helyzetet tovább tud súlyosbítani, ha

gyerek szemszögén keresztül nézzük. Vagy, mint ebben az esetben, egy már ismert történet újabb szörnyű képét mutatja, ha ezúttal nem egy felnőtt, hanem gyerekek a szereplői.

Zágoni Balázs ugyanis a II. világháború és a zsidók elleni atrocitások regényét írta meg, de pesti gyerekek szemszögéből. Hogy még súlyosabb kérdéseket tudjon ábrázolni, egy baráti párost helyez a középpontba. Kisiskolások, akiknek a törteket kellene tanulni, helyette azzal kell megbirkózniuk, mit jelent az, hogy az egyiknek sárga csillagot kell hordani a ruháján, a másiknak nem.

A történet nem sokkal a németek bevonulása előtt indul és a háború utáni pár évig tart. Felépíti, ahogy egyre több mindent vettek el a zsidóktól és ahogy ezzel a gyerekek szembesültek. Soha nem volt megállás, és Dávidék családja mindent át is kellett éljen: ahogy elvesztették a felnőttek az állásaikat, a gyerekek nem mehettek egyetemre, majd már általános iskolába sem. Sárga csillag a ruhán, kijárási tilalom, megszabva azt is, hol és min közlekedhetnek. A vállalkozásaik elvétele, a kiköltözés a gettóba. Munkaszolgálat, Auschwitz, bujkálás a padláson néma csendben. Zágoni profin megoldotta, hogy fokozatosan haladjon, nem érződik úgy, hogy a nyakunkba zúdít mindent és csak halmozza a borzalmakat. Megvan a borzalmas logikája, ahogy teljesen ellehetetlenítették ezeket az embereket.

Mégsem negatív regény. Mert nem titkolja el az emberi gyarlóságot – megvannak azok a személyek is, akik a saját szomszédaikat feljelentik –, de ott vannak mellettük a mindennapi hősök is. Akik segítenek, az életüket is kockáztatva. A család összetart, egymásba kapaszkodnak és a barátság is kiállja a történelmi helyzet próbáját.

Ide kötném rá, hogy érdekes a cím kiválasztása is. Egy mellékszereplőnek állít emléket – Ocskay századosnak, aki zsidó életek tucatjait mentette meg. Dávid családja is köztük van, egy jelenetben konkrétan Dávidot menti ki egy hírhedt zsidóvadász karjaiból. De Ocskay alig része a cselekménynek, a regény második felében és alig pár jelenetben tűnik fel. de az ő jelenléte történelmibbé formálja a regényt. Valóban élt szereplő, nem csak fikció.

Pozitív szereplőkkel dolgozik – a gyerekek, a családjaik mind szerethetők és lehet értük drukkolni. Hétköznapi, mindennapi emberek, akik a történelem eme sötét óráját kellett túléljék. Az árnyalások aprók, bár vannak szúrópontjai. Péter, aki kitart a barátja mellett, de bizony megfordul a fejében, hogy egyszerűbb lenne nem zsidó baráttal játszani, amikor beléjük kötnek Dávid sárga csillaga miatt. Ő kiállja a próbát és amikor tényleg kell, segít és ott van a barátjának. Ha el is bizonytalanodik, gyorsan leküzdi magában. De ott van az apja – aki mindig morgott és igyekezett ellehetetleníteni, hogy a fia és felesége segítsen Dávidéknak. Aki az átvett bolt visszaadása előtt komolyan felveti, hogy kérjenek érte pénzt. Aki mégis, a háború után nagy mellénnyel hirdeti, micsoda zsidómentő volt és mennyit segített Dávidék családján. Ő az ocsmányság egy egészen más szintje.

Ifjúsági regény, gyerek szereplőkkel és fiatalabbaknak, de ott vannak a félmondatok, gyerekként megfogalmazott vagy csak sejtetett kérdések és érzések, amelyek a felnőtt olvasónak könnyen fájnak, de szerintem egy fiatalabb is ráérezhet belőle az etikai finomságokra vagy a történelmi igazságtalanságokra.
Abszolút nem szájbarágós, de nagyon találóan adja át az üzenetét.

Kifejezetten olvasmányos, színes. Mozgalmas a cselekmény, miközben érzelmileg és a korból is sok minden benne van. Lineáris, értelmesen és igényesen megírt, átéreztetve, hogy a főszereplői gyerekek.

A második olvasásom a szerzőtől, és ezt is szerettem. Lehet, adok egy esélyt az ifjúsági sci-fijének is, mert a történelmi regényei tetszettek.