Házasságos, bosszút állós, családos.

Nándi az egyetem egyik szépfiúja. Jó családi háttere van, jóképű arca – nincs lány, akit ne tudna megszerezni magának. A kis szürke egér Emő rég álmodozik róla, hogy megszerzi magának a fiút. Nándi játszik is kicsit vele, de amikor felbukkan az életében Flóra, a másik lánynak esélye sem marad. Flóra pár évvel idősebb, annyira tehetséges, hogy külföldi ösztöndíjat kap és komoly barátja van. A kémia azonban Nándi mellé sodorja, és érte a fiú változni kezd. Hűséges lesz, aki feleségül is veszi a lányt és otthont teremt kettejüknek Gödöllőn. Évekkel később azonban minden kezd szétesni. Hiába van egy édes kisfiuk, eltávolodnak. Olyan sérelmeket cipelnek, melyeket képtelenek kimondani, csak szenvednek maguknak. Színre lép Nárcisz is, Emő nemezise, aki meg akar fizetni Nándinak.

Általában nem nehéz belőni, egy-egy könyvet kinek lehet ajánlani. Mi a legerőteljesebb sajátossága a kötetnek? Krimi, vagy romantikus? Dráma, kortárs vagy gyerekkönyv? A Semmiért egészen nem adja magát ilyen könnyen.

Részben, áll rá, hogy szerelmes regény. Kétszer két kapcsolat is van benne, mindegyikben a szerelem különböző formáival. Nándi és Flóra, amiből házasság is lesz. Nándi és Emő/Nárcisz. Flóra és Lakos – különben csak engem irritál, hogy mindenki keresztnéven van emlegetve, erre Flóra komoly barátja és a végén az életébe visszatérő férfi meg nem Miklós vagy András, hanem Lakos? Az egyik szenvedélyesebb, a másik közelebb van a barátsághoz és a stabilitáshoz, biztonságos, de akad olyan is, ami inkább rajongás és elvakultság, semmint igazi érzelem. Mindegyik más, és mindegyik összekapcsolódik.

Mégsem tökéletesen romantikus regény, mert itt nincsenek happy endek, szenvedélyes jelenetek és nyál sem. Itt a hétköznapok belegyalogolnak mindenkibe, az érzelmek kihűlnek, és változnak az emberek. Más irány, komolyabb, mint egy szimpla romantikus regény.

Sajátos, egyedi hangja van a szerzőnek, ami szinte egy külön kis verbális buborékba zárt, amíg olvastam a könyvet. Nem elvont, nem nehezen érthető, nem is posztmodern. De más, mint a szimpla szórakoztató irodalom átlagos nyelvezete. Nem is a szavaiban, hanem ahogy összefűzi őket és atmoszférát teremt vele Istók Anna. Nagyon megfogott vele, és ez vitt előre a könyvben akkor is, ha a cselekmény nem éppen az én kedvenc zsánerem.

Mennyi esemény történik ebben a könyvben? Igazából nem sok. Érzelmileg viszont rengeteg minden van benne. Nándi oldaláról is, de elsősorban a női szereplőknél. Emő oldaláról a mámoros, esztelen szerelemtől kezdve a nagy csalódás, megsemmisülés és a rideg bosszú van a palettán. Flóra egy biztonságos és stabil szeretet és egy szenvedély között billeg az elején. Majd a bűntudat mély tengereit is megismerjük vele. Az anyaságot. Azt, ahogy a titkok felemésztik az embert és a kapcsolatát is.

Meg tudtam érteni mindenkit, nagyon erős a kötet érzelmi alapozása és felépítése. Viszont, nyomorult Lakos volt az, akit sajnáltam. Flóra elég alaposan elbánik vele a regény első felében, és a végén is ledob rá egy kisebb atombombát. Ami el is gondolkoztatott: Lakosnak nem lesz jobb azzal, hogy Flóra elmondja neki a múlt azon darabkáját, a sötét titkot, amit eddig elhallgatott. A nő fog megkönnyebbülni, neki lesz könnyebb. Még ingadozom is, milyen befejezést képzeljek kettejüknek, hiszen Istók Anna nyitva hagyja a történetüket.

Tanulságot nem érdemes pár mondatban kiemelni belőle. Komplexebb annál – az életről mesél. Amiben rossz döntéseket hozunk, amiben változtatni kell, szenvedni, és remélni, hogy sikerülhet rendbe tenni a dolgainkat. A pillanat hozza a döntéseket, amivel együtt kell élni – a megbánás általában késő.

A végét leszámítva nagyon megfogott a könyv – komolyan az fáj, hogy nem tragikusabb? Az.

Istók: Semmiért egészen - Mint női: 85% hangulatos a szöveg, a cselekmény érzelmileg erős annyira, hogy leköt végig.

Szubjektíven: 70% a végét nagyon nem szerettem, különben sodort végig a történet.