Háborút kezelő, életutas, kötelességet teljesítő.

VI. György nem királynak lett nevelve. Bertie herceg a fiatalabb volt a két fivér közül, ráadásul a bátyja megnyerő személyiség és jóképű is volt, őt várták a trónra. David azonban, akiből Edward néven lett király, olyan asszonyba szeretett bele, aki nem lehetett a királynéja. Lemondott a trónról, amit a testvérének kellett átvennie, egy olyan időszakban, amikor Európa az életben maradásért küzdött a nácik ellenében. Ráadásul Bertie rég küszködött egy hiányossággal: dadogva beszélt. Már hercegként órákat vett Logue-tól, aki légzéstechnikákkal, a beszédek uralkodóra szabásával segítette a herceget. Amikor a koronázáson kellett helytállnia, szintén Logue lett a támasza. A két nagyon más hátterű, lelkiismeretes férfi között igaz szimpátia alakult ki és együtt küzdöttek azért, hogy a brit nép elfogadja és szeresse a királyát.

A király beszéde – a film nagy valószínűséggel mindenkinek előbb be fog ugrani. Ez az a film, amelynek a főszerepéért Colin Firth gazdagabb lett egy aranyszoborral. Nem is győzték hangsúlyozni, hogy igaz történet az alapja.

Itt kell megállnunk! Igaz történet, de nem regény alapján! Azt hittem én is, hogy ez a kötet volt az alapja a filmnek. A cím, és a borító is alátámasztja ezt a feltevést. Ám a szerző már az előszóban eloszlatja a tévedést. Elmeséli, hogy a filmhez hívták be tanácsadónak. Ott és akkor kezdte érdekelni a nagyapja története és elkezdte kutatni az életét, a családi örökséget és a hagyatékot. Azokból született meg a kötet, már a film után.

Maga a téma is sokkal nagyobb a regényben. Nem csak azt az időszakot mutatja be, amikor a szakember és a király a beszéden dolgozott együtt. Életrajzi kötetként a születéssel és családdal kezdünk, míg a két életpálya találkozik a beszédképzés miatt. A király története még jobban le is kötött – pláne a kapcsolat a két herceg között. Logue története szimplább. Karrier, nősülés, gyerekek, költözés Angliába.

A nyelvészeti munka sem kap nagy szerepet a könyvben. Az benne van, milyen hatások érték a nyelvtanárt, mit képviselt a munkásságában, de a szakmába nem mentek bele a szerzők. Abba sem, konkrétan milyen munkát a herceggel, majd később a királlyal. Mintha a szerzőt jobban érdekelte volna, hogy emberként milyen kapcsolatuk volt, mint a címbeli beszéd. Utalások vannak, de ezt a részt sok tekintetben éreztem kevésnek.

A zárás sem csak annyi, hogy György király önbizalma nőtt és korrekt beszédeket tudott mondani. A kér férfi utóélete is a kötet része. A gyerekeikkel mi történt, kerültek-e még a későbbiekben is kapcsolatba.

A történet nem lenne rossz, van benne ötlet, de nincs jól elmesélve. Száraz, igyekszik tényszerű lenni, miközben elveszik a történet érdekessége.

Aki a forrásanyagokat szereti, neki tetszeni fog, hogy plusz anyag bőven került a könyvbe. Levelek fotói, amelyeknek akár ki is lehet böngészni a szövegét. Fotók – nekem ezek voltak az érdekesebbek. Kik voltak, hogyan néztek ki, akikről olvastam? Meg is lehetett nézni.

A kötet előnye, hogy logikus a felépítése. Mindkét hős előélete, a közös munka és az utóélet. Átlátható, és minden szakaszt bizonyítékokkal és fennmaradt anyagokkal igyekszik alátámasztani a szerző. Ez az, ami miatt a regényesség elveszik belőle. Ha túl sok a tény, száraz és unalmasabb tőle a végeredmény. Ha valaki történelmi munkaként olvassa, neki megfelelő lesz. A kikapcsolódást keresőknek nem kedvez a stílus és forma.

A karakterek szimpatikusnak vannak ábrázolva, mesésen túl jó emberek. Ez irritált cseppet.

Már írtam, de fontos kihangsúlyozni: nem szabad a filmet keresni benne! Ez egy dokumentumregény, családi krónika és nem a forgatókönyv alapja.

Logue & Conradi: A király beszéde - Mint dokumentumregény: 60% átlátható a koncepciója, a tényanyag bő – de unalmas stílusú.

Szubjektíven: 50% nagy hatást nem tett rám, leginkább semmilyen a szöveg és a cselekmény.