Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Collins: A kiválasztott

Az éhezők viadala 3.

2020. május 06. - BBerni86

Kamaszos, lázadásban szerepet vállaló, visszavágó.

Katniss a lázadók között gyógyul: kiderül, Haymitch végig összejátszott a változást akarókkal, és a 13. körzettel a viadalra tervezték a lázadás kezdetét. A forradalom ki is tört, amelynek Katniss az arca – hiába akarta a lány, hogy Peeta maradjon életben, a propagandának rá volt nagyobb szüksége. A lány 5_6a_kivalasztott.jpgszenved is a szereptől, amit el kellene játszania, és a tudattól, hogy a Snow elnök fogságában Peeta szenved mindenért, amit ő tesz a lázadásért. A lázadást és a 13. körzetet vezető Alma Coin azonban szigorú szabályokat szab: ha a lány segíteni akar a fogságba esetteknek, el kell játszania a neki szánt szerepet. Katniss és Finnick ezért szedik össze magukat, és térnek vissza. A szeretteik kiszabadítása azonban nem hoz békét: Peeta agyát kimosták, az emlékeit módosították, és egykori szerelmében már csak egy szörnyeteget lát. Katniss nem is bírja tovább, hogy csak marketing szerepet játsszon – a bajnokok és testőreik egy csoportjával bérgyilkos küldetésre indul, pont azon a területen átvágva, ahol a 76. Éhezők viadalát akarta megrendezte a Kapitólium.

Amennyire a helyén voltak az arányok és a cselekmény a sorozat második részében, most annyira csúszott szét a történet. Nem is tudom, mivel kellene kezdeni.

Talán a szereplőkkel, azt a legkönnyebb megfogni. Nem romantikus YA regény ez, de azért van benne egy szerelmi háromszög, és a rajongók két részre is szakadtak, hogy Peeta vagy Gale az, aki mellett szívesen látnák végül a hősnőt. Nem a fő vonalban, de itt folyamatosan lebegtetve van a kérdés, hogy kit szeret a lány. Katniss eddig sem volt egy érzelmes kamasz, vagy szerelmesnek tűnő fiatal nő, de itt kifejezetten alulteljesít ő is, és a szerző is. Ennyire érzelemmentes, minden szenvedély nélküli romantikus jeleneteket… Még Finnick és Annie kaptak valamit, nekik legalább lehetett örülni, de Katniss szerelmi élete szociopata jellegű.

Ha már Finnick – Collins kitalált egy közkedvelt karaktert, akit rengetegen szerettek. Erre ilyen történetet ír neki? Értem, kellett pár nagy tragédia is benne, hogy az ember érezze, milyen áldozatokkal jár egy háború. De egy kiemelt karakternek nem járna valami normális vég? Hogy legalább azt mondhassa az olvasó, hogy méltón ment el. A viadalokon bőven voltak jobb halálok, ami neki jutott, az kevés egy ilyen karakternek. Semmilyen.

Pedig megint Finnick az, akit normálisan tudott építeni a szerző. A tragikus múlt, ahogy a Kapitólium kihasználta – újabb borzalmakat tudunk meg. Ahogy akkor, most is összeszedte magát. Neki normálisabb, szerethetőbb az érzelmi élete is. Sok tekintetben ő inkább hős, mint Katniss és a fiúk mellette.

Ha már viadal. A regény egyik legnagyobb melléfogása, hogy átvágnak a viadal helyszínén. Ez már egy más sztori, azt nagy kár volt erőltetni. Ez a regény sokkal inkább disztópia, mint ifjúsági kaland. Arról szól, sokkal erőteljesebben, mint korábban, hogy milyen nagy szerepe van a reklámnak és a médiának. Ez a forradalom a képernyőkön is zajlott – melyik fél mit mutat a tévében. Ki tudja megnyerni jobban magának az embereket? Katniss ezért nem is tud aktív hős lenni, mert neki az a dolga, hogy a műsort eladja a tévében. Ő a reklámarc.

Nem is való többnek – amikor eltér a tervtől, és saját ötletből próbál tenni valamit, az egy kamasz ötlete arra, hogyan legyen jobb a helyzet. Haymitch már egy korábbi kötetben is megmondta, hogy Katniss tervei kudarcra vannak ítélve. Ő nem az egészet átfogó stratégiában gondolkodik, plusz a családja tekintetében nagyon szemellenzős is. Amit itt önállóan tenne, személyes bosszú. A végén, az a bizonyos utolsó lövés a kivégzésen, az sem politikai állásfoglalás a részéről: személyes bosszú. Ezért nem ér semmit a merényletes terve, ezért nem forradalmár. Ő csak egy kamasz, egy nem kamasznak való helyzetben.

A sorozat legkomolyabb és egyben legkomorabb darabja ez, ami nem csak azért lett kevésbé szórakoztató, mert halnak meg olyanok, akiket sajnáltam.

 

Collins: A kiválasztott – Mint YA disztópia: 55% a disztópia erősebb, de már nem kalandos, inkább magyarázó.

Szubjektíven: 45% olyan, mintha már nem lett volna több ötlete a szerzőnek. Kifulladt.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2015665142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása