Uralkodós, háborús, politikai játszmás, történelmi.

Gergő élvezi az életet, mint kisbirtokos, akinek 3 falut juttatott a hadi szerencse és a Hunyadi-család szolgálata. Imádott felesége, Anna az első gyermeküket várja. Ám a férfi részeg küldöttekbe botlik, akiktől megtudja, hogy a Hunyadi-fiúk ellen merénylet készül. A családhoz rohan a figyelmeztetéssel, akik így sikeresen megvédhetik magukat. Az idősebb, László bízik az igazságban és a királlyal tart, aki gyorsan változtatja a véleményét, és félelmében László halálos ítéletét is meghozza. A kamasz Mátyás már ekkor nagyobb taktikus, neki sikerül életben maradni, és soha nem feledi, milyen szolgálatot tett neki Gergő. A vitéz a fogságban is védelmezte, majd királyként a testőrévé emelkedik. Az udvar a király árnyékának becézi, aki egészen a sírig kíséri királyát.

A Hunyadi-család történetéről, a korszakról összesen négy regényt írt a szerző. Megemlékezett Budai Nagy Antalról, ahol csak említés szintjén van jelen Hunyadi János, de a regény világának a része. Van egy története Hunyadi János törökellenes harcairól és az országban működő erőkről. Majd következik ennek a történetnek a közvetlen előzménye, melyben Gergő Nándorfehérvár védői között van, és a család hű embere lesz. Végül, Mátyás története, kamaszkorától a sírig – árnyékában Gergővel.

Ami közös bennük, és el is vette a sorozattól a kedvem, hogy mennyire erőteljesen sugallja a szerző, hogy mi tette tönkre ezt az országot, a nagyjaink törekvéseit. Micsoda? Az önzés és az egyéni hatalomvágy. A török Európa problémája kellett volna, hogy legyen, ez a család derekasan küzdött is ellenük, de folyton elárulták őket. A szövetségeseik támadták őket hátba, a csatába pedig mindig késve érkeztek, ha egyáltalán felbukkantak. Szegény János, majd Mátyás pedig nem tudott a török kiűzésére koncentrálni, hála a magyar nagyuraknak és az őket buzdító Habsburg császárnak. Egy ponton már zavart, mennyire Krisztus szinten megváltónak akarja őket mutatni a szerző, csak túl sok ellenségük volt.

A kötet főszereplője különben Mátyás király, hiába a cím Gergőt emeli ki. Ő csak a szemtanú, aktív szerepe nincs is sok a regényben. Már boldog házas, lesz egy kisfia, olyan munkája, ami rangot és tiszteletet is jelent. Neki már nincsenek konfliktusai. A megvívandó csaták mind a királyé – személyesek és politikaiak egyaránt.

Mert mit is kapunk a cselekményben? Egyrészt, végig lehet követni Mátyás három nagy szerelmi történetét. Az első felesége, Kata, majd a szeretője, aki a fia anyja lett. Végül Beatrix, akit kifejezetten ellenszenvesre sikerült ábrázolnia a szerzőnek. Kata egy kedves, kötelességtudó lány volt. Borbála a nő, aki nagyon szerette a választottját. Beatrix meg pár év alatt egy magát elhanyagoló, politikai ambíciókat dédelgető hárpia, aki a király magánéletén túl a politikai és harcászati törekvéseit is megkeserítette.

Mellette ott vannak a nagy csaták, melyeket nem is igazán részleteiben mutat be, hanem a nagy játékban a szerepüket. A török ellenes háborúk, az európai rangokért folytatott harcokon belül mutatja meg, milyen szerepük is volt ezeknek.

Tetszett, ahogy Hunyady karaktereket épít. Gergő és Anna, a felesége idilliek, azok a tipikus hősök, akiknek még rossz tulajdonságaik sincsenek. A többiek viszont több dimenziót kapnak, és azt pl. nagyon élveztem, ahogy jól megfért egymással Mátyás taktikai zsenije a hirtelen haragjával, amit aztán később rendszeresen bánhatott. De a német császár a sárga fogaival és a karomszerű ujjaival is jól beégett az agyamba, vagy Beatrix a zsíros hajával.

Az életrajzból a fontos pontokat emelte ki a szerző, és úgy sikerült évtizedeket átfognia, hogy elegánsan ugrott az időszakok között. Nem éreztem úgy, hogy valami kimarad vagy kevés.

Nem ez a kedvenc részem tőle, de korrekt. Közelebb hozta Hunyadi Mátyást.

Hunyady: A király árnyéka - Mint történelmi: 70% korrekt képet fest Mátyásról, a hibákat sem titkolva, kalandosan.

Szubjektíven: 65% a szereplőit megszerettem, jó a világa is, de egyes nézetei túlírtak.