Másként történő, kalandos, mesés.

Hamupipőke lábára illik a topán, viszik a herceghez a kastélyba. A fiatalember azonban alig ismer rá a lányra a báli ruha nélkül, kiábrándul, hogy nem nemes kisasszony. Hamupipőke el is rohan, és a tündér keresztanyja most más irányba indítja el. (Vér pettyezte üvegszilánkok) Samu nem hallgat Gandalf tanácsára, és a Végzet hegyénél egy kővel agyonüti az utánuk settenkedő Gollamot. A gyűrű ereje egyre nagyobb, és Frodo képtelen a lávába vetni. Ezzel egy rettenetet szabadítva a világra. (A hobbit, aki morgul nyelven beszél) Fülöp nem tudott bejutni a kastélyba, idővel megnősült, és a fiának hagyta örökül a küldetést, hogy ébressze fel Csipkerózsikát. A dédunokája küzdi át magát a tüskéken, és szembesül azzal, mi történt a várral és lakóival kb. 150 év alatt. (Fülöp herceg öröksége)

A Disney, nem meglepő módon, már régóta több életet ad a karaktereinek, és értékesíti azokat. Mesekönyvek, figurák, mindenféle termékekre nyomott fotók. Van most egy regénysorozatuk is, amelyben alternatív kalandokra küldi az ismert szereplőket. Magyarul kettő jelent meg eddig: egy Mulan és egy Jégvarázs másként.

Ez volt az alap, amiből a Menő Könyvek pályázatot hirdetett. Fel tették a kérdést, mi lett volna, ha? A győztes novellákat pedig kiadták egy kötetben.

Ami elsőre feltűnt, hogy tényleg mindent át lehetett volna írni, de a versenyzők nagyon ragaszkodtak a Disney világaihoz. Van a kötetben egy Gyűrűk ura másként, és egy Pál utcai fiúk verzió, de különben Disney meséket és filmeket költöttek át, kisebb-nagyobb mértékben.

Pár példa: Szépség és a Szörnyeteg, A Notre-Dame-i toronyőr, A kis hableány, Hamupipőke – talán ez kapta a legtöbb alternatívát -, Csipkerózsika, Jégvarázs, Aladdin.

Amitől egy ilyen kötet jó lehet, azok az ötletek. A kreatív, működőképes alternatívák. A kötetben sajnos nem sok ilyen akadt. Nagyon gyerekesek is előkerülnek: Eric gazdag lányt akar elvenni, így Ariell kalóznak áll? Aladdin azért tolvaj, mert szeret bulizni, kártyázni és kocsmába járni? A Jégvarázs átirat pl. összemossa a második részt az elsővel. Elza már kislányként hallja a dallamot, amit a mesében csak a másodikban, már királynőként. Így itt a család együtt csinálja azt végig, amit a másodikban a lányok, így a végén mindenkinek happy end jut, életben maradnak a szülők is. Nem volt benne semmi új.

Fel nem húztak, de ezek nem sokat érnek. Bár nem látjuk a szerző korát, de nekem nagyon a kamasz rajongói fan fiction ugrott be róluk.

Van azonban benne olyan is, ami valóban csak az alapot használja, és valami ötleteset hoz ki a történetből. Olyan Hamupipőke, amely nem csak napjainkban játszódik, de igencsak egyedien értelmezi, miért kell Ellának éjfélkor elmennie a bálból. Szépség és Szörnyeteg, de egy online videójáték keretei között. Az ilyen történetekért megérte átrágni magam az olyanokon is, mint a szerencsejáték függő, kocsmázó Aladdin.

Persze, vannak átmenetek is. A Hadész felnevelte Hercules ötlete nagyon bejött, csak a novella szövegezésével akadtak gondjaim. Az ötlet megvan, a kivitel annyira nem stimmel.

De amatőr novellák, így ezen nem is emésztem magam. Inkább azt néztem mindegyikben, milyen ötletük volt, hogy építették fel a cselekményt.

A sokféleség is pipa, különben. Humorosabb, romantikusabb, meghatóbb is akad benne.

Magamon azt vettem észre, hogy nem igazán a történetek kötöttek le – a kevés jobbat leszámítva nem voltak ezek jó novellák –, de az agyam beindították. Amilyen divatos manapság a rossz karaktert átfogalmazni, nekem egy olyan Ursula mese rémlett fel, ami azt magyarázná, miért lett Ursula gonosz. (A végére Triton lenne ebben a verzióban a gaz.)

A koncepció és az ötlet jó, születtek jó sztorik is, most próbálok ennek örülni.

Mi lett volna, ha…? - Mint meseregény: 50% kezdők írásai, ezt érezni is rajta. Naiv mesék, de jó ötletek is akadnak.

Szubjektíven: 45% több volt, ami túl semmilyen. Plusz: miért a Disney túlsúly? Eredetiség?