Nyaralós, főzős, csajos.

Luca 10 éve gyökeresen megváltoztatta az életét. Az egykori fotós hazaköltözött egy olasz kisvárosba, és lelkes külföldieknek tart szakácstanfolyamot, ami közben a környék nevezetességeit és ízeit is bemutatja. Most négy nő érkezik hozzá: a válásán túllépni próbáló Poppy. A párját elvesztő, gyászoló Valerie. Az elfoglalt ügyvédnő, Tricia. Az ízek szerelmese és blogger, Moll. Négy külön egyéniség, akiket a közös élmények lassan csapattá érlelnek. Miközben jókat főznek és esznek, elkezdenek megnyílni is egymásnak, és életük titkait megosztva látni kezdik, hogyan folytassák a tanfolyam után. Ez a csoport Luca életében is változást hoz: a négy nő között akad egy, aki megdobogtatja a szívét. Lehet, hogy a tanfolyam végére a szerelem is rájuk talál?

Három ország van Európában, ahol már jártam, és nagyon elvarázsoltak. Imádok is olyasmiket olvasni, melyek itt játszódnak és vissza tudnak valamit adni a varázslatból, amit ott éreztem. Franciaország, Spanyolország és Olaszország.

Nicky Pellegrino regényeiben az olasz életérzést és gyakran az ízeket is igyekszik visszaadni, és ez a könyve kifejezetten hangulatosra sikerült. Már kedvet is kaptam, hogy vacsorára összedobjak egy kis tésztát pestóval – sajnos, a konyhabeli képességeim nincsenek azon a szinten, hogy az egyéb, regényben megjelenő ínyencségeket otthon is reprodukáljam, arra meg esélyem sincs, hogy most Dél-Olaszország felé vegyem az irányt…

De arra is jó ez a regény, hogy otthonról nyaraljunk egy kicsit, most éppen az olasz nyárban.

A történet kifejezetten csajos – nem is tudom elképzelni, hogy egy férfi jóízűen olvassa ezt a regényt. Még az egyetlen fontosabb férfi szereplő, Luca is olyan érzésekkel és múltbeli titokkal küzd, ami inkább női megközelítést kapott. Itt nem a konkrét cselekmény a lényeg, hanem a lélekben megtett út. Hogy mit tudnak meg magukról és egymásról a szereplők, hogyan látják át, mit kell változtatniuk az életükben.

Érzelmes regény, amiben minden konfliktus lelki oldalon dől el. Van itt féltékenység, mert a régóta kiszemelt férfinak más tetszik meg. Van itt menekülés a megszokott életből: az unalmas házasság rutinját egy viszonnyal feldobni. Van itt gyász, van itt szembenézés egy komoly betegséggel. A szereplők, az események, de még az evés is belülről van megfogva. Ha valaki abba szeret belemerülni, ki mit érez és hogyan él át, ez neki tetszeni fog.

A cselekmény minimális. Járják a várost, főznek, esznek. Nem tudom a hagyományos értelemben izgalmasnak nevezni, mégis megfogott és lekötött. Belül van annyi minden, hogy az kipótolta a kalandokat.

Plusz, ott a regény hangulata. A borítón rajta van, hogy éhesen ne álljon neki senki olvasni. Valóban, sikerült úgy írni az ételekről, borokról és csokoládéról, hogy az ember valósággal érzi az ízeket a nyelvén. Toszkánában voltam hasonló vacsorákon, mint amik itt le vannak írva, és abszolút visszajöttek az emlékeim.

Annak ellenére pozitív hangulatú a regény, hogy komoly drámák is akadnak benne. Az olasz életérzés, ahogy mindenre van idejük, a tradíciók őrzése, ahogy itt a szereplők segíteni kezdenek egymásnak, egyszerűen lélekmelengető olvasni.

Még az is tetszett, hogy van olyan szereplő, akit meg tudok vetni a döntéseiért. A megcsalás az egyik olyan dolog, amit megvetendőnek tartok, és az egyik szereplő ezt teszi meg.

Élmény volt, egy hideg téli/késő őszi napra mosolygós és napfényes olvasmány.

Pellegrino: Az élet receptje - Mint női: 75% feldobja a több kiemelt karakter, tele van ízekkel és különféle problémákkal.

Szubjektíven: 70% kellemes meglepetés volt, hangulatos könyv, csak kicsit befejezetlen.