Fülszöveg: 

Egy nap mindörökké?
Gemma Petersnek nincs mire panaszkodnia. Rádiós producerként vált ismertté Los Angeles zenei életében. Legjobb barátnője, Lila tűzbe tenné érte a kezét, és minden este Rex, hűséges labradorja várja otthon.
Azonban mióta rocksztár exbarátja kihasználta őt, hogy lemezszerződést kapjon a rocklegenda apjától, a randizás terén a „zenészt nem" szabályt alkalmazza, ami egyre inkább a „nincs randizás" szabályává válik.
Szóval mikor Gemma egy csütörtök reggel (szó szerint) összefut Jackkel, először azt hiszi, hogy a sors végre megkegyelmezett neki. Elvégre ez a srác aranyos, és valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva déjà vu érzés keríti hatalmába, amikor ránéz a férfire. A lányra egyáltalán nem jellemző, hogy elfelejtene egy fiút, akit megcsókolt, akkor mégis hogyan magyarázza Jack ajkainak álomszerű emlékét az övén?
De ez nem egy átlagos csütörtök. Számukra nem. Valójában hónapok óta újra és újra átélik ezt a napot. És míg Gemmának sejtelme sincs, hogy időhurokban van, addig a fiú minden egyes ismétlésnek kínzó tudatában van. Szerencsére Jacknek van egy elmélete, amivel véget vethet ennek. „Egyszerűen” mielőtt a nap véget érne, csak rá kell vennie a lányt, hogy beleszeressen.

Szerintem: 

Én is bírom az időhurkos filmeket. Így most nem is tudom, hogy örüljek és ötletesnek tartsam ezt a regényt, vagy legyek csalódott? Mert bizony ez egy időhurok regény, de

csak azzal a nappal, ami a filmekben a végén szokott összejönni.

Vagyis, van nekünk egy Jackünk, aki beragadt egyetlen napba. Meggyőződése, hogy akkor léphetne tovább, ha Gemma, akivel a nap elején összeütközött a kávézóban, beleszeretne. De egyetlen nap alatt hogyan lehet ezt elérni, amikor a lány mindig menekülőre fogja egy korábbi rossz tapasztalat miatt?
A regény meg nem követi le a próbálkozásokat. Jack már kvázi 3 hónapja ismétel, amikor mi belépünk a történetbe. Egyetlen napot követünk végig, ami már teljesen ki van forrva, aminek az alapjait Jack régen összerakta. Történnek új dolgok, elindult valami, de ez a végső nap. Nincs ismétlés, csak az utolsó nap, ahonnan majd pöröghet tovább a holnap. Így időhurkos is, meg nem is. A történetben van időhurok, de nem ugyanazt a napot meséli el a sztori újra és újra.

Határozottan szerelmi történet. Bár itt is furcsa tud lenni, hogy az olvasó és Gemma jelenében Jack ennyire benne van a kettejük történetében, míg a lány számára minden először történik, ha néha gyötri is valami, hogy neki ismerős ez meg az. Maga az alap nagyon romantikus, ahogy Gemma barátnője, Lila is mondja és érzi. A regény viszont szerencsére nem szentimentális és a románcra épülő. Ugyan benne van az is, hogy Jack miképpen éri el, hogy Gemma esélyt adjon neki, de sokkal többről szól a történet.

Mindkét főszereplő egy olyan ponton van az életében, ahol megrekedtek és boldogtalanok. Gemma különben a nyomorultabb, ha versenyeztetni akarnám őket. Egy éve kihasználta a barátja, és azóta teljesen bezárkózott. Van egy kutyája, egy barátnőke és egy öccse, akik fix emberek az életében. A munkájában fél új dolgokba kezdeni. Az apjával rémes a kapcsolata. Nincs egy terület sem, ahol azt lehetne mondani, hogy jól van. Jack lesz, aki kibillenti a képzelt egyensúlyból és lépésekre kényszeríti. Mert csak rajta múlik, hogy miképpen alakul az élete. Mindent helyre lehet hozni, csak neki kell kezdenie, amit a férfi nélkül nem látott volna be, csak őrizte volna tovább a sérelmeit.
Jack is a munkáját és a magánéletét kell átgondolja, bár neki kevésbé bonyolult, mint a lánynak. Gyorsabban is megvan mindennel, mondhatni, ő az időhurokba ragadva már rájött, kit és mit akar az életében.

A stílusa is a komédia és a chick lit között van. Adja magát, hogy Jack a helyzet miatt belekerül mosolygós helyzetekbe és vele Gemma is, de alapvetően a továbblépés, a családi és munkahelyi konfliktusok megoldása lesz a lényeg.
Tetszett az is, ahogy kliséket használ. A kedvencem különben a reptéri jelenet volt ebben a kategóriában, amikor Gemma és Lila igyekezett megakadályozni, hogy Jack Londonba repüljön. Ismerős, sok mindenben volt már ilyen, de feldobta olyan elemekkel, mint a mogorva és engesztelhetetlen reptéri alkalmazott.

Zsáner tipikusak a főszereplők. Gemma kedves is, tehetséges is, de bátortalan. Önbizalom gondjai vannak. Helyes, de nem ő a legszebb a környéken. A szomszéd lány típus, akivel könnyű azonosulni. Jack meg a románcok álomférfija, aki szintén tehetséges, jóképű is, és kellemes a személyisége is. De valahogy szerethető lett a párosuk, ha máskor zavarni is szokott az ennyire összepasszoló szereplők egymás mellé sodrása és végzetszerű
szerelme. Szerencsére mellékszereplő bőven van mellettük, és ahogy már írtam, nem csak a szerelem jelent konfliktust és cselekményszálat. Ott van Lila, egy rocksztár vagy éppen Gemma apja és az öccse.

Kellemes, jól sikerült limonádé, amit azt hiszem, szeretni fogok annak ellenére, hogy nem hagyományos formában írt időhurok van benne. Jól esett olvasni, és most ez elég is.