Szörnyeket begyűjtő, kiskutyás, zsoldosos.

Deadpool most a SHIELD egyik zsoldosa. Olyan esetekben vetik be, amikor az ő örülete célravezetőbb lehet, mint egy osztag bevetése a terepen. Most éppen egy őrült tudós kísérletének alanyait kell összeszednie. Vagyis, Deadpool cuki kiskutyákat szed össze, néha mint Grincs, máskor mint fegyveres rabló. Csak éppen ezek a kutyusok DNS-ükben mások, és bármikor szörnyeteggé változhatnak. Lesz is pár olyan verekedés, hogy a házak sem maradnak egyben. Szerencsére Deadpool gyorsan gyógyul… De mi történik akkor, ha az egyik kutya Pókember nagynénjének a tulajdona, és a közkedvelt Pókember nem hiszi, hogy a kutya veszélyes? Vagy, ha Hulk azt veszi a fejébe, hogy Deadpool kiskutyákat gyilkol? Nem csak a kutyák miatt fájhat Wade feje…

Deadpool különleges karakter a Marvel képregényeken – de a filmekben is – világában. Az csak egy dolog, hogy antihős. Ha csak az X-Men karaktereit nézem, nem ő az egyetlen. Magneto is megérne egy misét, akit annak ellenére nem tudok rosszfiúként kezelni, hogy néha egyértelműen azt a köpenyt ölti magára. De vissza mindenki kedvenc zsoldosára!

Aki azzal egyedi, hogy lebontották vele a negyedik falat. A többi Marvel karakter gyakran bolondnak is nézi, aki össze-vissza hallucinál, mert Deadpool tisztában a saját karakter voltával, és kommunikál velünk, az olvasókkal.

Ezt megtartották a regényben is, és jól állt neki. Így olyasmikről is kifejtheti a véleményét, amire különben nem lenne tere. Itt például a gyógyulás képességéről, és hogy miért kell újraindítani egy sorozatot, ha fel akarnak támasztani egy olyan karaktert, aki az adott sorozatban már halott.

Deadpool narrációja különben is az egyik legjobb része a regénynek. Nem egy végzetesen romlott fickó, de messze nem szívbajos, és megtesz, kimond olyasmiket, ami nem a jófiúk sajátja. Antihős, de ezt már írtam is. Egyben egy nagyszájú csibész, aki mindenkibe beleköt, mindenkinek beceneveket ad, és sajátos humorral szemléli a világot. (Nehéz is lenne máshogy, amikor a kísérleteknek hála öngyógyító, de sajnos a rákos sejtjei is folyamatosan újratermelődnek, így folyamatosan gyógyul és rohad a teste egyszerre.)

A cselekmény végig pörög, és egyik őrült esemény követi a másikat. Már eleve az is kész, ahogy a kutyákat igyekszik hősünk begyűjteni – vannak közben tényleges akciók is, de én azért jobban élveztem az olyan részeket, mint amikor a Mikulásnak nézi a kisgyerek, aki elviszi megjavítani az elromlott kiskutyát.

Ehhez hozzájön, hogy a Marvel nagyágyúi közül is dobtak be a cselekménybe egyet-egyet. Itt éppen Pókember és Hulk lesz, aki tovább bonyolítja Wade kutyás akcióját. Ahogy pedig lennie kell, jön velük egy kis akció és egy kis humor is.

Talán csak a végjáték nem tetszett, amikor megtudtuk, ki és hogyan a főgonosz. Az még ebben az őrületben is túlságosan őrült húzás.

Plusz, Deadpool hangjai. Ehhez lehet jól jött volna kicsit több képregényes előismeret, mert nem tudtam mit kezdeni a hangokkal, amiket hősünk hall a fejében. Nekem feleslegesek is voltak, noha értem, hogy ők is a humort szolgálnák.

Ha valamit nem érdemes benne keresni, az a tanulság lesz. Deadpool őrült figura, aki nagyon szórakoztató is, és ez az ő igazi lényege. Szórakoztat minket.

Ráadásképpen a kutyusokat is nagyon bírom, úgyhogy ez egy kedvemre való sztori volt.

Petrucha: Deadpool: Praclik – Mint akció: 90% olvastatja Deadpool narrációja, a folyamatos történések és a humora.

Szubjektíven: 85% a vége már kicsit sok volt, de bírtam a kutyusokat és a világát is.