Varázsos, vidéki életes, tanulságos, értékre nevelő.

Jutka minden erénnyel rendelkezett, amivel egy leánynak rendelkeznie kell. Kedves és bájos teremtés volt, egyetlen hibával. Nagyon aprócska volt. A király szeme megakadt a lányon, ő viszont magas férfi volt. Létezik megoldás? (Pöttöm Jutka története) Palika élénk kisfiú, aki nem gonosz, de játékból tesz rossz dolgokat is. A virágok egy napon elviszik magukkal, és a fiú leckét kap arról, milyen következményei vannak a tetteinek. (A virágok könnye) Mátyás király ismert volt arról, hogy szerette álcában járni a vidéket. Mikor egy úrhoz diák érkezik a király udvarából, ő gyanút fog, a vendége igazából királyi fő, úgy is tartja. Mátyás visszahallja a történetet, és később maga is próbát tesz. A nemes még egyszer nem számít a királyra, és Mátyás leckét ad neki. (Mikor diák, mikor király)

Gárdonyi Géza, akinek a neve egybeforrt az Egri csillagokkal. Mellette sok mást is írt. Még mindig meglep, hogy a klasszikus íróink közül mennyien voltak komoly novellisták is, és mennyire nem ismerjük az ilyen írásaikat. Fekete István, Gárdonyi Géza is. Gárdonyi meséket is írt, amelyek közül egy csokorral A szegény ember káposztájában gyűjtöttek össze. A kötet után el tudom mondani, hogy azért érezni, hogy miből kapott ihletet, és mennyire saját korára reflektált a meséivel is.

Több történetben is érezni, hogy erősen a vidéki életből, vagy éppen a paraszti sorsból táplálkozik. Nagyon sok mesében ott a szegény ember, akit nem is igazán a mesebeli szegény embernek éreztem, hanem a korabeli szegény embernek. Nem egyszer vannak benne olyan képek és elszólások, amelyek már szinte társadalmi kritikát vagy korabeli valóságelemeket tükröznek. A virágok könnyében ott van a torokgyík, amely sok-sok gyerek halálát okozta. Itt is van egy halott testvér képe. A Fúrólyukon Amerikába cigánya még azt is kimondja, amit akár ma is mondhatnánk: Ahol a pénz, ott van Amerika.

Nem egyszer volt olyan érzésem, hogy nem is igazán meséket olvasok, hanem félig novellákat. Olyan élek, drámák vannak benne, amelyeket egy mesében erősnek érzek. Már olvastam a kötetről pár visszajelzést, és sokakat kiakasztott a már emlegetett mesében a halott virág temetése. Érdekes, abban a lírai szépséget is fel tudtam fedezni, és A virágok könnyével semmi bajom nem volt.

De pl. ott van a Mese a kerékről. Ebben egy egyszerű kerék arról álmodik, hogy belőle is lehet még egy hintó kereke. Elhagyja érte a saját helyét, és az álom megvalósulni látszik, amikor a hintó egyik kerekének baja van. De mi lesz a vége? Amint megjavítják a hintót, azt a falusi kereket kidobják. Csak addig kellett, amíg nem volt jobb, aztán pusztulhat. Ez mégis milyen üzenetet közvetít egy mesében? Ne álmodj, maradj annak, aminek és ahova születtél, mert ha próbálkozol, csak kihasználnak és kidobnak? Ok, itt csak kerekekről van szó, de a mese soha nem csak egy mese, azzal tanítjuk a gyerekeket álmodni.

Különben is van benne nem egy, aminek nem szerettem az üzenetét. A Pöttöm Jutkában az egyik fél nagyító, a másik zsugorító szemüveget kezd hordani, hogy egy méretűnek lássa magát a szerelmével. Igazából megoldódott bármi is? Nem. Ugyanúgy más a méretük és a realitások nem működnek, de elfedik, elcsalják és így boldogok. Az sem éppen a gyerekeknek mesében küldött üzenet, hogy gyakran becsapjuk magunkat, hogy boldogabbak legyünk.

Pedig nem felnőtt mesekönyv, noha több történet üzenete is inkább felnőtteknek való. Pláne zavaró, hogy azért klasszikus mese is akad benne, mint a Mátyás király mese.

Gárdonyi: A szegény ember káposztája - Mint mesekönyv: 60% stílusos, irodalmi igényű, de az üzenetei nem éppen gyerekmesések.

Szubjektíven: 65% alapvetően az író szövegeit bírom, vannak szép képei, de a tanulságok…