A szeretetnek nincs vége, nincsenek határai, korlátai. Minél többet adsz, annál több lesz belőle. (Roberts: Csont és vér)

Párizs, sokkal jobban ismeri a szerelmet, mint bármelyik város a világon. (Harris: Au revoir a Paris)

Nincs hibátlan ember – vigasztalt minket. – Csak könnyebb máséval foglalkozni, mint a sajátunkéval szembenézni – mondta egyesével a szemünkbe nézve. (Leiner: Bízz bennem)

Mert ott van Amerika, ahol pénz van. (Gárdonyi: Fúrólyukon Amerikába; IN: A szegény ember káposztája)

– Nincs szükségem egy hercegre fehér lovon, köszi.
– Az jó, mert nem tudnék az lenni. (Swan: Titok Párizsban)

Nem tud segíteni rajtam. Csakis én menthetem meg önmagam. (Westover: A tanult lány)

Talán ott kezdődik az igazi nagyság, ha van erőd egészséges szinten kételkedni önmagadban, ha megkérdőjelezed a tetteid helyességét. (Papp: Szabadesés)

– Szerintünk erőnléti vagy sport lesz – mondta Vivi.
– Én is erre gondolnék – töprengett, aztán végignézett rajtunk. – Megbeszéltétek már, kit küldtök? – érdeklődött.
– Még nem.
– Major és Fehér menjen – mondta, majd a döbbent arckifejezésünket látva hozzátette. – Sára edzett a tánc miatt, Rajmundot meg egyszer láttam átmászni a kerítésen, amikor meglógott a Szirtesből a témazáróm előtt. Olyan gyors volt, mint a villám. (Leiner: Bízz bennem)

Vihar után mindig kisüt a nap. (Calonita: Ne érezz, ne kérdezz!)

– Szerintem ő is azt szeretné, ha boldog lennél – nyugtatott meg.
– Nyilván! Ez valami nemzetközi megállapodás lehet a halott lelkek és a gyászolók között, bár az is lehet, hogy ezt az elméletet mi, itt maradók gyártottuk, hogy magunkat felmentsük. (Papp: Ha/mar)