Fogolytáboros, túlélős, történelmi, női.

Cecilia Klein, a barátoknak Cilka, még csak kamasz, amikor a származása miatt Auschwitz táborába kerül. A 16 éves, szőke és meseszerűen szép lányon az őrök szeme is megakad és a lánynak nem sok választást hagynak. A háború után a szovjetek keresik a nácikkal együttműködőket, és vonják őket felelősségre. Az kitudódik, hogy Cilka milyen szerepet töltött be az évek alatt. Ők nem az áldozatot, egy náci szajhát látnak a lányba, és újabb 15 év munkatáborra ítélik, Szibériában. Cilka szenved, de nem adja fel. A GULAG poklában hamar kiismeri magát, nagyon hasonlít arra, amit már túlélt. Próbál barátkozni, és hasznossá tenni magát, bejutni a kórházba és ápolónőnek tanulni, miközben a szépsége itt is ugyanarra a pokolra kárhoztatja. Ám pontosan tudja, azzal hiúsítja meg legjobban a rendszer terveit, ha túlél és végül ő győzedelmeskedik.

Heather Morris írt már egy hasonló kötetet, egy férfiról, aki tetoválóként dolgozott Auschwitzban. Az ő történetében bukkant fel a szép Cilka alakja, akit a szajha szerepére kényszerítettek, de a lány jóságát nem törhették meg, és segített a tetoválónak megmenteni a szerelmét. Morris felismerte annak a lánynak az alakjában a hősnőt, akinek szintén érdemes lenne megismerni a történetét.

Így Heather Morris kutatómunkába kezdett, és amit lehetett, összeszedett Cecilia Klein életéből. Ő már elhunyt, de életének tanúi elmondták a történetét, amiből Morris írhatott.

Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy Cilka története regény. Már igaz történet az alapja, és Morris igyekezett is a tények alapján írni, semmi dokumentum regény stílus nincs benne. Végig a lányra koncentrálva, akár egy szórakoztató regényben, haladunk végig a történeten. Így egyszerre sikerül valami valódit, megrázót és könnyen olvasható, olvasóbarát történetet létrehoznia, amit könnyű is volt olvasni.

Van két nagy erőssége a kötetnek. Az egyik, ahogy a GULAG és a holokauszt egymás mellé van téve. Alapvetően lineárisan haladunk előre, onnan, hogy Cilka megkapja az ítéletet, és mennie kell Szibériába. Ám közben visszaemlékezésekből megelevenedik Auschwitz is, és a két tábor döbbenetes, milyen hasonlóságokat mutat. Ami szerintem fontos üzenetet hordoz: nem a holokauszt volt az egyetlen emberi pokol, ami a XX. században létrejött. Emlékezni kell többre is, mert ha nem tanulunk a történelemből, az megismétli magát.

A másik Cilka karaktere, aki egy végtelenül jó, és példaképnek beillő női alak. Talán felmerül a kérdés, hogy viszonyuljunk ahhoz, hogy a náci tisztek, majd a GULAG egyik fontos embere használta a testét. A regényben van, aki ezért le is köpi a lányt. Kérdem, milyen más választás volt? Ha nemet mond, akkor is megerőszakolják, csak legfeljebb meg is ölik utána. Szó sincs arról, hogy Cilka aktív fél lett volna, ezek nem kapcsolatok. Csak hagyta, hogy a testével tegyenek, amit akarnak. Külön választotta a testét és a lelkét. Így is megtalálták a módját, hogy kínozzák. Ám Cilka túlélte, és embernek tudott mellette maradni. Végig másokon igyekszik segíteni, de olyan szinten, hogy néha már azért szántam, mert áldozati bárányként magát kínálta másokért is. De neki ez is kellett a túléléshez: valami, amiért érdemes élni.

(Egy kis szerelmi szál is akad, de csak nagyon mutatóba. Alekszandr már a jövő része.)

Mellette érdekes a tábor leírása, a kórházi történetek, a többi rab alakja. Morris nagyon összetett világot és embereket volt képes megragadni, ahol mindenki világába bele lehet lesni kicsit. Itt érteni foglyuk, ez az élet milyen kegyetlen, és mivé formálja az embereket.

Morris: Cilka utazása - Mint történelmi: 80% regényként elmesélt élettörténet, egy jó alapfelállással, emberi hőssel.

Szubjektíven: 85% szerettem a koncepciót, magát Cilkát és az emberi természet rajzait is.