Fülszöveg: 

A magával ragadó történet az 1800-as években, Kínában játszódik. Kis Virágot gyerekkorában eladják Linjing gazdag családjának, hogy muizai legyen. Linjing féltékeny a szolgálólányra, akinek elkötözték a lábfejét, ahogy az előkelő lányoknak szokták, ráadásul csodálatosan hímez. Ezért mindent megtesz, hogy Kis Virág örökre a rabszolgája legyen, és ne törhessen ki alárendelt helyzetéből.
Bár a Fóng-házban egyikük úrnő, a másikuk szolga, támogatniuk kell egymást, hogy Linjing házassága révén biztosítsák a jövőjüket, s eközben riválisból barátnővé válnak.
Egy váratlan családi botrány miatt Linjing és Kis Virág élete fenekestől felfordul. Linjing kegyvesztetté válik, és ez új lehetőséget jelenthet Kis Virágnak, de vajon rátalálhat a szabadsághoz vezető útra?

Szerintem: 

Szinte tökéletes. A téma miatt tartottam tőle, de

valósággal faltam az oldalakat és nagyon érdekelt, mi lesz Kis Virág sorsa?

A könyvet egyrészt tudtam történelmi regényként is olvasni. Egy nagyon más Kínába visz vissza, amikor a nemesek és gazdagok mindent, más embereket is birtokolhattak. A hatalom a férfiak kezében volt, amelyet aztán minden erővel védtek is. A feleségek, lányok sorsa a család fenntartása és házassággal további előnyös kapcsolatok ápolása volt.
Mivel a nőket teszi előtérbe, nem az egész országot érintő történelmi eseményeket ábrázol. De beláthatunk az udvarok életébe, az emberek életébe ebben a történelmi korszakban.

A másik olvasat a női sorsé. Bár két nagyon más helyzetben lévő nőt ismerünk meg, a végeredmény mindkettejük esetében ugyanaz. Kis Virágot az anyja eladja, hogy az érte kapott pénzből a fiát taníttassa. Linjing gazdag és szolgái vannak, de az ő sorsa ugyanúgy kötött, amikor az apja határoz róla, akkor nem mondhat nemet. Pedig ő megpróbálkozik ezzel, amikor kiderül az anyja titka – a férjétől nem sikerült teherbe esnie, de gyereket kellett szülnie, így más apát keresett, és csak nagyon kevesen tudták, hogy a lány kakukkfióka. Mikor kiderül, a szép élet helyett kolostorba kell vonulnia, ami ellen hadakozik. Amikor bekerül, a kijutásról sző terveket, nem fogva fel, hogy fattyúként nem ugyanazt kapja, mint egy nagyúr féltett lányaként. Másképp, más terhekkel, de egyikük sem a maga ura. A történet pedig azé, ahogy ezzel együttélnek és a legtöbbet igyekeznek kihozni a helyzetből.

A két nő nem egyformán szerethető. Linjing elkényeztetett, önző és féltékenységből, vagy csak azért, hogy jobb kedve legyen, árt másoknak. Nemcsak Kis Virág házassági ajánlatát szabotálja, de az egészségét és a munkáját is. Végig elvárja a kintüntetett figyelmet, kiszolgálást és emberileg egészen elferdült gondolatai vannak. Tudom, ezzel a kort és azt tükrözi vissza, ahogy felnevelték. Ha te vagy a rabszolgatartó, fel sem merül benned, hogy a szolgás azért nem kedvel, mert helyetted dolgozik, bántod és soha semmit nem tudsz megköszönni. Ha már egy kedves szót szólsz, elvárnád, hogy rajongjon érted. Linjing hibája inkább az, amikor a megváltozott életében sem kap észhez. Fattyúként, egy kolostorba zárva is ugyanazt elvárná, amit úri hölgyként megkapott. Amikor a nénje próbálja jobb belátásra bírni, akkor sem nyílik fel a szeme. Csak a legvégére kezdi kicsit jobban megérteni a világot, amikor Kis Virág elleni bosszúja túl messzire megy. Azt hiszi, csak leszidják a lányt, aki erre majd megint az engedelmes szolgája lesz, de példát akarnak statuálni és megölnék. Nagyon későn és keveset tanul, elvakult, mondhatni a történet végéig vártam, hogy legalább a karma érje utol.
Kis Virág ellenben szorgalmas, kedves, tehetséges és ő a szebbik leány is. Minden keserve, meghiúsult próbálkozása azért van, mert a másik lány fel sem tudja mérni, hogy egy-egy szóval és árulással is mennyit árt neki. Az ő esetében azt vártam, hogy mikor kezd el kiállni magáért. Mondhatnám, élveztem is, amikor a kolostorban elér arra a pontra, hogy helyre kezdje tenni a gazdag lányt. Iszonyatosan megszenvedi, de az ő esetében jobban elérünk egy olyan élethez, amit érdemel.

Vannak közben mellékszereplők, elsősorban női alakok, akik döntően befolyásolják az életüket. A nagynéni, az anyák, a kolostor vezetőnője. Emlékezetesek, de kevesebb vonással jellemzettek. Gyakran az ő történetükben is megvan a kor vetülete és a nők elnyomása. A kolostor működése, a nőktől való elvárások esetén meg is van fogalmazva, hogy milyen árat fizetnek ezért a kis önállóságért is.

Találó a cím, ami maga is egy szimbólum. A lótuszcipő – a nőktől elvárás az apró, gyermeki láb. Ehhez már kislányként el kell kötni és nagy fájdalmak árán megállítani a növekedést. Igazi célja? A nő még elszökni se tud. Olyan lábakon nem lehet járni, futni még annyira sem. Kiszolgáltatottan tipegni legfeljebb. És az agymosás, a társadalmi elnyomás már olyan szinten van, hogy maguk a nők is vágynak erre. A saját megnyomorításukra, mert az ilyen lábért értékesebbek a férfiaknak. Pozitív jellembéli tulajdonságokat kötnek hozzá. Sokféle előnyt élveznek a házasságtól kezdve a megélhetésben is.

Nagyon tetszett az a cselekményszál is, hogy Kis Virág művész. Nem csak gyönyörűen kézimunkázik, de mintákat is hoz létre. Amikor pályázni kell, marketingből is jelesre vizsgázik. Mindig is szerettem az alkotó folyamatokat, és itt születnek minták, sálak, egy üzlet kínálatán is dolgoznak, pályáznak. Ezek a kortól függetlenül is érdekesek lettek volna, de így pláne azok.

Tetszett az is, ahogy meg van írva. Filmszerű. Van cselekménye, gondosan felépített főszereplői, és a korszak női világát is bemutatja. Megkapjuk a gazdag és a legszegényebbek nézőpontját is, elég nagy spektrumot bemutatva. A konfliktusok között vannak a szereplők köztiek, amin át a társadalmiak is ábrázolva vannak.

Egyetlen egy, ami miatt kissé borongós tudok lenni. A vége. Annak ellenére, hogy minden más megoldás fájt volna és nem akartam volna tragédiát, valami hiányzott számomra. Kicsit bővebben, mi lett velük, milyen családban élnek, a hétköznapjaik. Plusz, bevallom, ha Linjing több pofont kap az élettől, jobban átérezheti, ő mit tett mással, az adott volna egy kis plusz elégtételt. De Yang nem olyan bosszúálló a szereplőjével…

A lényeg, szerettem ezt a könyvet. Több mindent találtam benne, jó a történet és könnyű az áthallásokat megtalálni korunkra is. Ha más is a környezet, a gazdag és szegény ellentét ma sem tűnik tompábbnak, és a női sorsok sem derültek még felhőtlenül.