Képességes, barátokból ellenséggé váló, bosszút álló.
Victor Vale 10 évet töltött börtönben, és még ülnie kellene. Amikor azonban lehetősége nyílik a szökésre, az itt szerzett egyetlen barátjával megragadják azt. Hamarosan Vic egy kislányt is magukkal cipel, aki elhagyatottan bandukolt az út mentén. Céljuk van: Vic le akar számolni egykori legjobb barátjával, akinek köszönhetően börtönbe is kellett mennie. A terv készen áll, és hármasban elkezdik megvalósítani. Közben feltárul a múlt is: amikor a zseniális Vic Vale már válogathatott az orvosi végén a jobbnál jobb állásajánlatokból. Amikor versengett a szobatársával és egyben egyetlen barátjával, a szintén kiemelkedő Elivel. Eli a szakdolgozatának izgalmas témát választott: a különleges képességekkel akart foglalkozni. Vic lassan gyakorlati oldalra terelte a munkáját, és így rásodródtak egy szupererőhöz és kárhozathoz vezető útra.
Victoria Schwab azon írók közé tartozik, akitől eddig nem olvastam olyat, ami ne tetszett volna. Talán az Archívum volt némileg gyengébb, de még az is belefér a jó kategóriába. Különben meg olyan remek regényeket köszönhetünk neki, mint a Viszály.
Egy összetett, több zsánerbőr gyúrt regény lett ez, jól összerakva.
Első körben az orvosi thriller fogott meg. A regény flashback jelenetekkel végigveszi, hogyan lett Eli és Victor az, aminek a jelenben látjuk őket. Maga az orvosi egyetem légköre is tetszett, az is, ahogy Vic és Eli megkezdik az elmélet gyakorlati tesztelését. Életveszélyes kísérletek, titkok és az egyre nagyobb féltékenység. Még úgy is feszült és izgalmas, hogy a jelen párhuzamosan elmesélt eseményei miatt tudjuk, hogy mi lesz a végeredmény: ki milyen képességet szerez, ellenségekké váltak. De hogy hogyan, azt csavarokkal és izgalmasan meséli a szerző.
Másodszor, a csupa antihős szereplőgárda sodort magával. Ebben a regényben maguk a szereplők is megfogalmazzák, hogy ők nem jó emberek. Itt csak rossz és még rosszabb akad. (Eli kissé máshogy látja a dolgokat, de ő úgyis külön patológiai eset.) Több karakter is érzékletesen, részletesen elénk lép: Vic, Eli, Sydney, Mitch, Serena. Mindenki gyilkos, de szó szerint. Mindenkinek megvannak a maga gondjai a fejében, és istenkomplexus sorozatgyilkostól szociopatán át manipulátor bajkeverőig akad itt minden. De akkor is szórakoztatóak, összetettek és érdekes kérdéseket vetnek fel.
Mert ez a regény nem csak szórakoztat, de gondolkoztat. Meddig lehet elmenni a tudomány nevében? A cél szentesíti az eszközt? Meddig lehet elmenni anélkül, hogy a sötétség ne nézzen vissza beléd?
Harmadszor, a bosszú motívuma. Nem akarom a cselekményt lelőni, de Victor és Eli is zsenik, akik egymás ellen játszanak. Szuperképességük van, nem riadnak vissza az erőszaktól sem. El lehet képzelni, mi lesz, ha elszabadulnak és egymás torkának esnek. Egy olvasói fogra való, adrenalin és elme pörgető eseménysor, ami egyre gyorsul. Hiszen, miután az egyetemen történteket megismertük, a jelenben nagyon beindulnak az események.
(A zseni meg ugye az egyik karaktertípus, akikről imádok olvasni. Itt ráadásul gonosz zsenik vannak, és kész guilty pleasure belesni az ő fejükbe.)
Negyedszer, a regény humora. Ez az, amivel ki is akasztottam a családom. Én felettébb jókat nevettem a könyvön, és elkövettem azt a hibát, hogy volt, amit fel is olvastam otthon. Mondjuk úgy, ha nekik lenne meg Vic képessége, rángatóztam volna a fájdalomtól. De akinek a fekete humor hozzám hasonlóan bejön, érteni fogja, miért remeklés humorban is a regény.
Értelmeset már nem fogok tudni mondani, átveszi a rajongói énem az uralmat. Jó hír: ki lesz adva a folytatás is magyarul, már alig várom!
Schwab: Viszály – Mint thriller: 95% rafinált történetben több idősík, izgalmas karakterek és motivációk.
Szubjektíven: 100% az ilyen antihősöket nagyon csípem, ráadásul Schwab stílusát szeretem.