Gaspard és Madeline külön-külön vetik bele magukat a festmények keresésébe. Madeline rendőr volt, ő hivatalos felkérést kap, mint nyomozó. Gaspard meg a neten, könyvekből olvas utána a férfinak, és magától kezd el kutakodni. Menet közben azonban egyesítik erőiket.
A szomszéd is megerősíti, hogy Lorenz dolgozhatott az utolsó időszakban. Ahogy zenét hallgatott, ahogy titkolózott, ilyet akkor csinált, amikor festett. Lekövetik a mozgását, a festékvásárlásait, és végül el is jutnak a három utolsó képhez. Mindhárom mestermű, de az egyik kifejezetten felkavaró: van egy labirintus, egy színfolt, és egy fehér kép, ami szinte a retinába ég. Ha lekapcsolják a villanyt, a fehérben van egy üzenet. Lorenz azt írta bele, hogy a fia él.
Penelope is megnézi a képeket, és felkavarja őt. Tudja, hogy a férje azután festette, hogy volt egy halálközeli élménye. Hinni akarja, hogy az vár rá a halál után. Az a fehér, amit Sean Lorenz megfestett. Ahol hinni akarja, hogy vár rá a férje és a fiuk. Elmegy a metróba, rábukkan egy kocsira, amit még Sean festett ki az ő alakjával. Elfeledve, de csodás állapotban maradt meg a kép. A nő itt lesz öngyilkos. Ahogy keresik, felfedezik a kocsit is, és ezzel újabb művészettörténeti legenda éled fel, Penelope portréiból az utolsó, ami fennmaradt.
Gaspard írhatná a könyvét, Madeline kezelése mindjárt kezdődik Spanyolországban. Gaspard azonban nem tudja elengedni a sztorit. Biztos benne, hogy Sean nem csak képzelte, hogy él még a fia. Ahogy nem véletlenül ment New Yorkba sem, ahol már nem tudta megtenni, amit szeretett volna, mert a szíve elvitte.
Kideríti, hogy Madeline volt, aki keresett, aki akkor még rendőrként dolgozott. Kéri a nőt, tartson vele és együtt keressék meg a gyereket. Madeline végül beleegyezik. Együtt jönnek rá, hogy Penelope és a kisfiú elrablása igazi volt, de a gyereket igazából nem végezték ki az anyja előtt. Csak megrendezték egy bábuval. A kisfiú egy bűnözőhöz került.
Egy hajón bukkannak rá. Orvoshoz kell vinni. Döntést kell hozni, mit tegyenek: adják vissza a világnak Lorenz fiát, és ezzel szabadítsák rá a sajtót, a hiénákat. Vagy vigyék magukkal. Papírokat hamisítanak: mintha Gaspard és Madeline házasok lennének, és a gyerek az ő fiuk lenne. Egy mediterrán szigetre költöznek, ahol a sajátjukként nevelik. Gaspard a történetét írta meg a könyvben, hogy majd a nevelt fia megtudja, ki ő, és az apja hogyan kereste az utolsó leheletével is.