Történelmi, háborús, középkori.
Akkó a Szentföld egyik fontos városa volt, már a középkorban és az ókorban is. Elsősorban az elhelyezkedése miatt. Kiválóan alkalmas volt arra, hogy kereskedelmi állomás legyen és a keresztes háborúk bázisa is. Több kultúra határán élt, és folyamatosan mentek is a harcok a birtoklásáért. A szultánok is ostromolták korábban, be is vették, a keresztények visszaszerezték és fordítva. Háborúzott itt Oroszlánszívű Richárd és Szulejmán. A francia Lajos innen indította a keresztes háborúját, és a mongolok térnyerésekor e városnak kellett a menekültek rohamát is kiállnia. Az utolsó nagy csata Akkórt azért olyan jelentős, mert ezzel vesztették el az európai uralkodók végleg a Szentföldet. Crowley elmeséli az előzményeket, a konkrét csatát és hangsúlyozza Akkó elestének a jelentőségét.
Roger Crowley rengeteget ír az iszlám középkori terjedéséről, az akkori nagyhatalmak közti harcokról a térségben. Ebbe a sorba illeszkedik Az Elátkozott torony is, amelyben Akkó eleste a központi téma a XIII. században.
Crowley az eddigi olvasmányélményeim alapján a témájára összpontosít, és szűk fókuszba helyezi azt. Vagyis, a világtörténelemből azokat az eseményeket és személyeket fogja kiemelni, melyek a témáját érintik. Nem keresi a nagyobb összefüggéseket, hanem mindig a témáját jelentő város/eseményre nagyít rá.
Így tett ebben a kötetben is. A keresztes háborúkból, az európai uralkodók Szentfölddel kapcsolatos politikájából, a történelmi személyiségek életéből csak azt emeli ki, ami Akkóval kapcsolatos. Sajnáltam is pl., hogy az itt feltűnt személyek későbbi sorsáról nem esett szó – máshol kellett utánanéznem, hogy pl. Nyakigláb Edward későbbi sorsa mi lett. (Bár azt egy történelmi ismeretterjesztőnél mindig értékelem, ha arra késztet, hogy még olvassak a témában. Ez olyan volt.)
Ami viszont Akkó, az itt maximálisan megjelenik. A város története, kinézete, a háborúk. Kicsit becsapósnak is érzem a címet, mert nem csak az Elátkozott toronyról szól, az mindössze egy nagyon csekély része a cselekménynek. Az alcím, az Akkó eleste és a keresztes háborúk vége, ami tényleg lefedi, miről mesélt most Crowley.
Megint imponálóan gyúrja egybe az olvasmányos ismertetést és a történelmi forrásanyagokat. Nagyon sok beidézett szöveg van, melyekkel közel hozza a kort és az általa leírtakat. Ezek egy része formailag is elkülönül a kötetben és bő Név- és tárgymutató, Jegyzetek is vannak a könyvben. Olvasmányos történelemtudomány.
Lineáris időrendben halad a történetben, kiemelve az éppen város szempontjából fontos személyeket és eseményeket. Ha csak Akkót nézem, akkor logikusan és érthetően megvannak a kapcsolódási pontok, megmutatja, melyik esemény hogyan következik az előzményekből.
Van színes fotó melléklet, és helyenként a szövegben is találunk ceruzarajzos illusztrációkat, melyek szintén segítik a megértést. A vizualizációban különösen hasznosnak találtam: akármilyen jól is írja le az erőd kinézetét, a tornyok elhelyezkedését stb. egy kép önmagában helyreteszi azt, amit a fél oldal szöveg nem feltétlenül. Azt is díjaztam, hogy a képekkel mutatja meg azt, most milyen Akkó. Mi maradt meg.
Nem nevezném szórakoztató olvasmánynak, és nem is regényszerű. Nem is kell annak lennie, bár még a történelmi ismeretterjesztő kötetekben is szeretem, ha azért kicsit azok tudnak lenni. Történelmi munkának viszont alapos, érthető és elég olvasmányos is.
Crowley: Az Elátkozott torony - Mint ismeretterjesztő: 75% alapos, a témáját alaposan bemutató anyag bő forrásanyaggal.
Szubjektíven: 65% kissé sokalltam a beépített forrásanyagot, de a képek és logika tetszett.