Szerelmes, áldozatokat hozó, kosztümös, ármányos.

Tina nemesi származású apja legkisebb gyermeke, szépséges anyja eleven mása. A lányt azonban az apja látni sem bírja, így vidékre száműzte, ahol a nagyanyja gondoskodott a neveltetéséről. Ő pedig megadta neki azt a szabadságot, amire fiatal nőként neki is igénye lett volna. Taníttatta, és a birtokon szabadon rendelkezett magával. Íjazhatott, lovagolhatott, barátkozhatott a közelben élő cigányokkal. 16-17 éves, amikor a társaságba is bevezetik. A lány szépsége gyorsan szerez neki hódolókat, köztük a nagy nőcsábász Szapáry Félixet is. Tina nem is akar esélyt adni a férfinak, aki egyre inkább beleszeret a lányba, és kész változni is érte. Ám a történelem és testvéri ármányok nehezítik, hogy a történetük boldog véget érjen.

A Hervadhatatlan tetszett, így érdeklődve vártam, mit tud nyújtani a Pitypangtánc. Némi történelem, némi romantika – összességében elmondható, hogy az összetevők egyeznek a két könyvben, így akinek az egyik tetszett, nagy valószínűséggel a másik is fog.

Ami azért kicsit zavar, hogy B. Czakó Andrea összekötötte a két történetet, ami nélkül én jobban érzetem volna magam a regény világában. A Hervadhatatlan egyes szereplőinek leszármazottja Tina és a nagymama más közös vonásokat is felfed a család asszonyai között. Nekem ez már erőltetett: abszolút jól működik a Pitypangtánc saját történetként. A családon belüli erőszak meg nem örökletes.

Ezt leszámítva egy korrekt női, történelmi regényt kaptam. A kor is eleven szereplő a történetben, nem csak háttér. Az eseményeket, a szereplők életét is alakítja, ami a világban és az országban zajlik. Ad egy képet a világháborúról, de előtte a Monarchia nemesi világát is megrajzolja. Trianon éppen csak említve van benne, de a szereplők életén keresztül még arra is rámutat, társadalmilag az milyen változásokat hozott.

De a női jelzőt nem véletlenül szúrtam oda be. Tina személyében egy modern hősnőt kapunk, aki már legtöbb vonásában modern nő. A szerző sok jó tulajdonsággal felruházta, és a szépsége csak egy a sok közül. Ő azért értékeli az embereket, akik és nem azért, amik. Húséges, tisztességes, nyitott személyiség. Más, mint egy tipikus úrilány, miközben meg tud felelni azon elvárásoknak is. Mert vonzódhat a cigány származású Kálóhoz, azt is tudja, hogy neki nemeshez kell hozzámenni, és onnan is ismerkedik, beilleszkedik a társaságba.

Női regény azért is, mert a legfontosabb konfliktusa és bonyodalma szerelmi. Félixnek bizonyítani kell a lánynak, hogy valóban megváltozott és el kell nyernie. Így van folyamat, amíg tényleg ismerkednek, szerelembe esnek, és nem csak a fizikai vonzalom miatt közelednek egymás felé. A történetet meg az adja, hogy mennyi és milyen akadályt kell leküzdeniük. Van elég sok abból is – némelyik nagyon lányregényes (az eldugott levelek), de akadnak kevésbé tipikusak is.

Abba talán bele lehetne menni, hogy mennyire hiteles, hogy a férfiak egy csapásra megváltoznak a szerelem nevében. Albert, Félix is nagy csibész volt, de jött a megfelelő nő és a teljes változás. De mivel életmódot is váltanak, felelős nemesek lesznek, gazdálkodók és üzletemberek, így azért hihetőbb, mintha csak a szerelmi életüket változtatnák meg. Különben is, Félix szimpatikus hős lett, nem akarok belekötni, szimpatizáltam vele.

A történet pedig szenvedélyes, sok érzelemmel megírva, de nem csöpögős. Romantikus, több szereplő lelkét is feltárja. Lehet merengeni, ki mit és miért tesz.

 Jól szórakoztam ezen a regényen is, az a szimpatikus történelmi romantikusra példa.

B. Czakó: Pitypangtánc - Mint történelmi romantikus: 85% a történelem több díszletnél. Nagy érzelmek, nemes hősök.

Szubjektíven: 70% nem szerettem a két történet összekötését, különben jól szórakoztam.