Történelmi, anyós – meny viszályos, harcos.

A bécsi udvarban nem tetszik a politikai döntéshozóknak, ahogy egyes családok sorsa alakul. A császárnak még mindig nincs fia, és a mostani asszony sem tűnik jó választásnak Lipót mellé. Miközben Zrínyi Ilona gyermeket vár, újabb Rákóczi fog születni – túl erős politikai hatalma lenne, és mindkét családtól vagyont örököl majd. Annyi merszük nincs, hogy a terhes nagyasszonnyal végezzenek, de egy kémnek megbízást adnak, hogy I. Rákóczi Ferencet mérgezze meg. Ebből a család nem sejt semmit. Izgatottan várják a kisgyermeket – Ferenc és Ilona szerelme változatlanul erős, a kislányuk mindketten rajongva szeretik és a mindenbe bele szólni akaró Báthory Zsófiát is tudják együtt kezelni, aki a fiánál csak az unokáit szereti jobban. Így dupla csapás, amikor a fiatal főúr odaveszik az ármányban. A két fejedelemasszony más-más sorsot szán a földeknek, gyerekeknek és elkerülhetetlen az összecsapás – csak az segíthet, hogy mindketten a gyerekekért dolgoznak.

Már az első kötetnél is látszott, milyen gigantikus feladatot tűzött ki maga elé Csikász Lajos, de most látszik igazán, hogy mekkora ez a vállalkozás. II. Rákóczi Ferenc regényes életrajza – két köteten vagyunk túl, és még csak az alapokat kaptuk meg. A szülei házasságát, a nagyanyja jellemét és Bécs taktikázó politikáját, miközben Magyarországon a kurucok is egyre szervezkednek. Ha ilyen tempóban haladnak tovább a történettel, ez simán verni fogja Sharpe kalandjait Cornwell tollából, pedig az sem egy rövid széria.

Viaskodom is magammal, mert ez egy jó regény, ahogy az első kötet is. Szívesen olvasnám tovább is. Emberileg, történelemben is teljesen rendben van. Csak éppen nem merek belegondolni, milyen monumentálisnak kell lennie, ha ebben a formában akar a szerző eljutni egészen Rodostóig és a fejedelem haláláig.

A történelem aktív és mozgalmas a regényben. Nagyon tudtam értékelni, ahogy nem a cselekmény rovására megvilágít összefüggéseket és vázolja a politikai, hatalmi helyzetet és játszmákat. Kik és miért harcolnak, az egyes megmozdulások milyen következményekkel jártak. A szerző képes arra, hogy nem csak a Rákóczi-család van a fókuszban, hanem a kapcsolataik és rokonaik révén sok mindent le tud fedni a korból. Most pl. kifejezetten érdeklődve olvastam, mi lett a Zrínyi családdal, vagy éppen azt a jelenséget, ahogy Lipót lehet a művészetkedvelő, szelíd császár, mert megvannak az emberei a piszkos munkára.

Mellette az emberi sorsok is hitelesek, és együtt tudtam érezni a családtagokkal. Ilona és Zsófia ellenségeskedése, ahogy a pap és az apáca még fűtik is az idősebb asszony indulatait… Az atya különösen ellenszenves egy figura volt. Nem egyszer még a mérgezőknél is lejjebb csúszott a szememben. Thököly Imre színre lépése is nagyszabású, és ad egy kis romantikus színezetet is a regénynek. Bár nekem a nő első férje volt a szimpatikusabb, Csikász nagyon szépen megfogja, ahogy másként és nagyon tudta szeretni mindkettőt Zrínyi Ilona.

Abba bele tudnék kötni, hogy a regénybéli narrátor hogyan tudhat intim részleteket is. Hiszen a keret az, hogy Rákóczi elmeséli Mikes Kelemennek a történetét. Mert azt, hogy a mérgező a halálos ágyán bevallotta neki az igazat, még el tudom hinni. De azt nagyon kétlem, hogy bárki is beszámolt volna neki arról, milyen szenvedélyes csókcsatába bonyolódott az anyja Thökölyvel, már az első adandó alkalommal.

Az emberi és a történelmi oldalon túl még szépen is van megírva. Igényes kötet.

Szerettem ezt a részt is, és várom is, hogy folytatódjon a történet!

Csikász: A két fejedelemasszony – Mint történelmi: 85% történelmi és emberi szempontból is alapos, igényes. Hiteles szereplők.

Szubjektíven: 70% bele tudtam élni magam. Szórakoztat, de sok mindent át is a korszakról.