Ez a lényeg, Bryce! Az életé. Hogy úgy élj, úgy szeress, hogy közben tudod, holnap az egész eltűnhet. Ettől lesz minden annyival értékesebb. (Maas: Föld és vér háza)

– Használta már Nagyi az új szakácskönyvét? Kipróbált már valamit? – érdeklődik Leopold.
– Naná – válaszolom.
– És mit?
– Hogy belefér-e a szemetesbe. (Falk: Sertésfej al dente)

A természet adja a húszéves arcunkat, az élet formálja a harmincévest; az ötvenévest azonban nekünk magunknak kell kiérdemelnünk. (Gidel: Coco Chanel)

Sheldon: Tartsd magad távol a lányomtól, rendben? Itt és most tudomásul veszed, vége a kapcsolatodnak Chloéval.
Hutch: Mióta tudsz róla?
Sheldon: Lényegtelen. A magánélete az ő dolga, de most, hogy gyermekáldás várható, közbe kell avatkoznunk. Nem szeretnék olyan unokát, akit egy drogdíler nevel fel.
Hutch: Drogterjesztő. Teljesen más bevételi sáv.
Sheldon: Ha ezt viccnek szántad, egyáltalán nem értékelem a humorodat. (Millar: Jupiter hagyatéka)

Az emberi civilizáció jól ismert Achilles-ina, hogy az egyéneket jobban érdeklik az azonnali privát jutalmak, mint a hosszú távú kollektív előnyök. (Crichton & Wilson: Az Androméda evolúció)

– Mégis miért – kérdezte Bryce-tól – laksz te együtt Hunt Athalarral?
– Kirakták a 33.-ból a fura divatérzéke miatt – válaszolta Bryce a croissant-on nyammogva. – Mondtam neki, hogy engem nem zavarnak az unalmas fekete göncei, és hagytam, hogy itt maradjon. (Maas: Föld és vér háza)

Az őrület csak nézőpont kérdése, Királynő! (Valentino: Ki a legszebb?)

Az egoizmus és a közöny korunk hatalmas bűne. (Adler-Olsen: A 2117. áldozat)

– Legszívesebben Sir Galahadhez, Gandhihoz és a fehér lovon érkező herceghez ment volna feleségül, lehetőleg egy személyben. – A fejét csóválta. – Tudod, mi az ironikus?
Peter mélyet sóhajtott, majd sziszegve fújta ki a levegőt.
– Nem. Mi?
– Átkozottul közel jársz hozzá, de Melissa ezt nem fogta fel. (McIntosh: Zuhanó)

Előre örülök, hogy ezentúl nem a borsózöld-mustársárga kockákat látom a mosdó fölött, hanem a saját kellemes arcomat.
Na jó, hát az arcomat nem látom ezután sem. Amit látok, az a mellkasom. Mert hogy a Nagyi vezényelt, a Papa meg csak fúrt és emelt. A Nagyi meg persze remekül kijelölte a tükör helyét. Mármint a saját testmagasságához képest remekül. Mostantól vagy térdelek fogmosás közben, vagy a mellbimbóimat szemlélem. Még nem tudom, melyik változat lesz a befutó. (Falk: Sertésfej al dente)

A házunk a börtönünk; az a mód, ahogyan feldíszítjük, visszaadhatja szabadságunkat. (Gidel: Coco Chanel)

– Az előbb azt mondtad, a belga hercegnőt veszed feleségül.
– A belga hercegnő szerintem legalább hatvanéves. És annak ellenére, hogy jól kijövök a nálam idősebbekkel, azért valahol meg kell húznom a határt. (Halle: A féktelen trónörökös)

„Te csúf, ostoba leány!”, mondogatta mindig. A szavai pedig sokkal jobban fájtak, mint a sebek, amiket egy-egy ütésnél szereztem. Azok legalább begyógyultak. (Valentino: Ki a legszebb?)