Titkos csoportos, harcos, jóslat után nyomozó.

Nina Figyelő családba született, de korán kiderült, hogy nem válhat valóra az álma, és nem lehet belőle igazi figyelő. Ikrének, a tehetségesebb Artemisnek sem sikerült letennie a vizsgát. Nina gyógyítani tanul, és mélyen megveti a legutóbbi Vadászt, Buffy-t, akit okol az apja haláláért, és a természetfeletti rend felborításáért. Amikor támadás éri őket, az erőtlennek gondolt Nina lesz az, aki leszámol a szörnnyel. Többé már maga előtt sem tagadhatja, hogy az utolsó pillanatban, mielőtt Buffy megtörte a mágiát, belőle még Vadász lett. Egy jóslat miatt azonban az anyja nem akarja engedni, hogy kiképezzék. Titokban indul meg a képzése, maga mellé kapva a hazatérő, jóképű Leót, aki az első kamaszkori fellángolása is volt. Közben nyomozgat is, tudnia kell, mi az a jóslat, amit elmondani sem akarnak neki.

Kiersten White nem egy természetfeletti, ifjúsági sorozatot jegyez. Többek között írt lányos verziót a Drakulából is. A Vadász is egy mondhatni kultikus történethez kapcsolódik, amely azért a mai célközönségnek talán nem annyira ismerős. Buffy, a vámpírok réme. A saját emlékeim is csak halványak, utólag DVD-ről láttam pár részt, de nem mondhatnám, hogy nagyon megfogott volna Buffy világa.

Ennek ellenére értettem ezt a regényt, ha minden utalás nem is volt meg. Az hamar lejött, hogy ez a történet a sorozat zárása után veszi fel a fonalat, amikor Buffy megtöri a kört, és már nem csak egy Vadász lehet, hanem minden jelölt megkapja az erőt. A nagy szerelme, akit pokolba kellett küldenie – Angel is megvolt, de a többi utalás már kiesett. Ettől még ez a történet érthető, csak éppen…

Csak éppen Buffy olyan szinten áthatja az egészet, hogy az akkor is zavaró lenne, ha rajongó lettem volna és a sorozat összes évadát láttam volna. Nina állandóan Buffy dolgain agyal, emlegeti őt és egy jelenetben személyesen is megjelenik a lány. Nem egyszer gondoltam arra, hogy kb. olyan volt, mint egy rajongói regény. Van benne új elem, hiszen új hőst és szereplőket kapunk, de ennek ellenére folyton emlegetik az eredeti hőst és vendégszereplést is kap a történeten belül.

A cselekmény nem fogott meg. Viszonylag későn indulnak be az események és utána sincsenek nagy kalandok. Inkább csak alapozás az egész, hogy alaposan a Buffy világába legyenek írva és bemutatja a szereplőket. A regény rejtélye, a gyilkos személye a végén derül ki és buta tetőponton érnek véget az események. Nem súlyos, nem fájdalmas, szinte csak időhúzás. Nina itt válik vadásszá, hogy indulhassanak az események – vagyis, ez olyan, mint egy túlnyújtott sorozat nyitány. (Nem keltette fel a figyelmem.)

Gondban voltam azzal is, hogy mennyire ellenszenvesnek találtam a hősnőt. Kamasz, 16-17 éves, de olyan gyerekes és nyafogós néha, hogy legszívesebben el se olvastam volna az aktuális kínját, inkább lapoztam volna. Következetlen is, nyafkának is éreztem. Értem, hogy az ’átlag lány lesz a világ megmentője, aki nem akarja a felelősséget, de vállalnia kell’ klisé megtestesítője, de nem szeretem túlzottan ezt a karaktertípust, így Ninát sem kedveltem meg.

Azt viszont díjaztam, hogy legalább a szerelmi szálat nem erőltette White. Ugyan van itt egy jóképű Leo, akihez vonzódik a hősnő, de nem az ő bimbózó szerelmük a téma.

Stílusában sincs benne semmi plusz, amiért megjegyezném. A 12 egy tucat ifjúsági kategória résztvevője: könnyed, gyorsan olvasható, de semmi mélység vagy emlékezetes szöveg.

Duológia, vagyis egy része még van, de nem mondhatnám, hogy túlzottan érdekelne. Sőt.

White: Vadász - Mint YA fantasy: 55% továbbviszi a Buffy történetét, de nagyon kamaszos és tinis az egész.

Szubjektíven: 25% nem volt szimpatikus a hősnő, és Buffy állandó emlegetése eléggé irritált.