Tengerészeti, történelmi, birodalmat építő.

Portugália előnytelen helyzetben volt – a mindenki által megszerezni kívánt fűszerkereskedelem a velenceiek, majd az oszmánok kezében összpontosult a Földközi-tengeren. Ha részt akartak belőle, vagy akár átvenni az irányító szerepet, új útvonalakat kellett találni. Kolumbusz Kristóf a spanyolok megbízásából indult neki a tengernek, míg a portugál királyok egy másik irányban keresték a megoldást. Hitték, hogy Afrika megkerülhető és így a muszlimok területét kihagyva eljuthatnak Indiába. Vasco da Gama sikere után megindulnak, és gyarmatosítani kezdenek, kereskedelmi kapcsolatokat kialakítva Indiával. Még arra is kísérletet tesznek, hogy indiai központtal megtörjék a törökök blokádját és fölényét a Földközi-tenger felé.

Első pillantásra meglepődtem. Nem ez az első Roger Crowley-kötet, amit a kézbe veszek. Eddig azt tapasztaltam, hogy egy nagy témája van, amit különböző szemszögből vizsgál. A keresztes háborúk, a törökök térnyerése és a Földközi-tenger kereskedelme. Fel is fedeztem az átfedéseket az eddig magyarul megjelent kötetek között.

Portugália és a tengeri birodalom építése azonban elsőre másnak hangzott. Aztán, nagyon hamar rájöttem, hogy ez újfent ugyanazt a kort és jelenséget mutatja, csak most megint egy másik szemszöget és gondolatsort kapunk.

Portugália szegény volt, a kereskedelemből akart részesedni, és mivel háborúban esélye sem lett volna se Velence, se a törökök ellenében, maradt az új útvonalak felfedezése. Így már az eleve megmosolyogtatott, hogy Vasco da Gama felfedezése és hírneve mögött nagyon is gazdasági cél volt: kellett egy másik út Indiába.

Crowley jó érzékkel és érthetően kapcsol vissza folyamatosan a nagy témájához, és nézi meg ezt portugál oldalról. Új ismeretet jelentett számomra, hogyan kezdtek indiai központtal harcba azért, hogy úgymond hátulról szorítsák vissza a törököket, ha már a Földközi-tenger felől nem ment.

Most is igaz, hogy nagyon a témára fókuszál a kötet. A történelemből csak azt emeli ki, ami a témához szorosan köthető. Ezt egyszerre szerettem is, nem is. Nagyon hozzáértő a témában, érthetően átadja a következtetéseit, de nem helyezi bele egy nagyobb képbe. Mivel több előző kötetét olvastam, én pl. összeraktam az eseményeket azzal, amit a Kalmárköztársaságban olvastam, és több mindent érteni vélek a nagy gazdasági sakkjátszmáról a korban. De, aki csak erre a kötetre támaszkodik, neki ez nem lesz meg.

Ismeretterjesztő kötet, és rengeteg anyag és kutatás van benne. Bőven használ forrásokat, idézeteket és hiteles is. Ez azonban nem megy az olvasmányosság kárára. Még a stílusában nagyon más korabeli idézeteket is sikerül úgy beleemelnie a saját szövegébe, hogy belesimul és nem ugrik ki.

Kalandossá is teszi a téma – mert nem csak azt érthetjük meg, milyen anyagi megfontolás volt a hajózás fejlesztése mögött, de itt vannak az anekdoták és történetek a portugál hajósokról és expedíciókról. Jó, azért kalandregény nem lesz belőle, de színesebbé és szórakoztatóbbá teszik az ilyen leírások.

A kedvenc részem különben az volt, amit tudtam a magam tapasztalataihoz is kötni. Lisszabon fejlesztése, a Szent Jeromos-kolostor és a Belém-torony építése. Hozta vissza a nyaralási emlékeim, és lekötött, hogy már tudom, miért és hogyan épültek.

Jó az is, hogy a kötetben van illusztráció. Csak tollrajzok, de feldobják.

Abszolút megérte elolvasni a könyvet, tanulságos és olvasmányosan tanít, és még a szerző munkásságába is jól illeszkedik.

Crowley: Hódítók - Mint ismeretterjesztő: 95% igényes, bő forrásanyagból, olvasmányosan. Az életműbe is illik.

Szubjektíven: 70% igényes kiadású, jó volt lapozni is és informatív. Mégsem új téma volt.