Testőrös, szerelembe eső, múlton túllépő.

Jake sorsát a szülei tragikus elvesztése eldöntötte. Amint tehette, bevonult és ki is emelték, annyira jól lőtt. SAS mesterlövészként megtalálta az életcélját, míg a magánélete szerencsétlen alakulása a karrierjét is tönkretette. Jake pár évvel később profi testőr, aki a démonok elől menekül. Nőkkel és névtelen viszonyokkal, a munkával feledkezik meg a történtekről. A legújabb munkához nagyon nem fűlik a foga: a szexi pasira ragadnak a nők, így csak férfiakat szokott védeni, a félreértéseket elkerülendő. Most azonban gyorsan kell a figyelemelterelés, és csak egy nő jön szóba. Camille egy milliárdos féltett lánya, modell, aki a tudtán kívül halálos fenyegetéseket kapott. Bár Camille lázadna az apja bérelte izomerő ellen, tagadhatatlan köztük a kémia. Mire Jake észbe kap, már egy életre meg akarja a nőt védeni.

Pont jókor talált rám az e regény. Nincs mindig gyomrom az olyan történetekhez, amelyek annyira rosszak, hogy az már szinte jó. Most pont ilyen hangulatomban voltam, és amin máskor kiakadok és oldalakig írom a panaszaim, most nevetni tudtam.

Mivel is kezdjük? A cselekménnyel lesz a legegyszerűbb. Annyira klisé, hogy szinte előre tudni mindent. A belobbanó vágy, a félreértés, nagy békülés és még nagyobb happy end. Egy ponton sem lep meg, pont azt hozza Camille és Jake kapcsolatában, amit végig vártam. Ettől simán lehetne unalmas is.

Attól meg borzalmas, hogy milyen idióta helyzetek akadnak benne ténylegesen és érzelmileg is. Most komolyan, ki szerint romantikus egy pucér piknik? Egy tisztáson, ahol hangyák vannak meg mindenféle rovarok. Mocsok. Romantikus jelenet akart lenni, tudom, de én szabályosan röhögőgörcsöt kaptam tőle. Vagy, amikor Jake reggelizteti a nőt. Az különben nem önellentmondás, hogy imádja, ahogy kinéz – az volt az első, amire felfigyelt – de folyton etetné? Azért megérne egy misét, ha pár kilót felszedne a nő, akkor meg futni vinné?

Máskor kiakadok, most szórakoztam azon, még az érvek is mennyire nem passzolnak. Jake, aki magában elmondja millió meg egyszer, hogy tetszik neki, hogy Camille nem egy elkényeztetett királylány, független és okos nő. Mégis, miből szűrte ezt le? Hogy azt mondta az apjának, nem akar testőrt? Ahogy a helyzet alakul, ettől éppen annak az elkényeztetett lánynak látszik, aki nem. Okos? Fel nem fogom, ezt miből veszi. Pláne, hogy utána bődületes mennyiségben jönnek a szexuális utalások meg az ágyjelenetek. Amikor nem éppen arra gerjed, hogy milyen okos a nő… Nem mintha fordítva jobb lenne – Cami mit lát meg a férfiban? A regény szavaival élve a fitt faszt. (Még valami, amit rühellek egy könyvben. Indokolatlan trágárság – pipa!) A halálom, amikor a szexet összemossák a szerelemmel és ez a regény teljes egészében azt játssza meg.

Ha már a sok szex. Erotikus regény, legyen. Pláne, hogy meg sem közelíti a szürke 50 szintjét. Viszont, annyiszor használja a popsi szót, hogy az zavaró. Különben is, popsi? Arról kisbabákra asszociálok és máris pedofil színezetet kap nálam.

Itt még abban is hiba van, hogy mennyire álompárt és tökéletes embereket kapunk. Ok, a szereplők fekete-fehérek. A gondom az, hogy Jake van a nagy hősnek, remek embernek eladva. A végére azonban kiderül, mit tett a saját gyerekével. Az viszont nálam nagyon nem fér bele egy jó ember jellemzésébe, itt meg mindenki úgy tesz, hogy teljesen ok, hogy 4 évig rá se néz a saját gyerekére. Egy találkozás után meg éppen csak nem éneklik kézen fogva a gyerekkel meg Camille-lel a We are family-t.

A krimi szál meg gyors és összecsapott, de ez kit lep meg? Lepedőakrobatika csak a lényeg.

Miért nem akadok ki jobban, és miért találtam mégis szórakoztatónak ezt a könyvet? Mert pont akkor olvastam, amikor ezen a sok hülyeségen csak röhögni tudtam. Máskor morognék.

Malpas: A védelmező - Mint erotikus: 65% sok szex, tökéletesként eladott szereplők, némi más szál terelésképpen.

Szubjektíven: 50% más idegállapotban kiakadnék rajta, de nagyon. Most viszont vihogtam.