Új otthonra találó, elnyomó rendszerből kiszabaduló, családi.

Kiss Dénes felküzdötte magát az eszével: tanár lett, aki még Bécsben is tanulhatott ösztöndíjjal. A kommunista rendszer azonban lesújtott rá: a származása sem tökéletes, és az, hogy grófnőt vett feleségül, ellenséggé tette. Ápolóként kell elhelyezkednie, és tudja, hogy minden lépését gyanúsnak tartják. De szereti a családját, feleségét és két lányát, a munkájában is megtalálja az örömét. Nagyobb lánya, a szépséges Gitta varrónőnek készül, és egy egyetemistába szeret bele, akivel egyre sodródnak 56 mozgalmai felé. Julcsi a könyvek szerelmese, és saját könyvesboltról álmodozik. A kitörő harcokban a család elszakad egymástól, a szülők meghalnak, a kislányt egy barát menti ki Bécsbe. Julcsi amerikai rokonoknál lel új otthonra, de kísérti a kérdés: mi történt a testvérével? Kennedy, szerelmek és tragédiák, a kérdés pedig gyötrő.

Nem ezzel kellene kezdenem, de ilyen függő véget… könnyed kis olvasásnak szántam ezt a könyvet, amiből majd rohanok valami másba. Ehhez képest pórul jártam, mert annyira érdekel, kivel mi fog történni még, hogy már beszerzés alatt van a folytatás. Kellemes meglepetés ez a regény.

Egyrészt, sokkal értelmesebben és mélyebben használja a történelmi környezetet a vártnál. A Kiss családon keresztül látjuk a kommunizmus ijesztő arcát, megidézi 56-ot, majd az amerikai politika és Kennedy kultusza következik. Mindegyik alakítja a szereplők életét, és kiemelten foglalkozik velük Fábián Janka. Ez nagyon szimpatikus is, én szeretem, ha egy történelmi regény, ha női és fontos is a szerelmi szál, akkor is tud történelmi lenni. Ez tudott.

Azért a kis ördög ott ül a vállamon, hogy szúrjak is egyet. Kennedy szála a nőkkel, és ahogy szeretőket tartott. Ken Follett az Évszázad-trilógiában ugyanezt a szálat használta, nagyon hasonló az egész, csak itt más szereplő kerül Kennedy közelébe és másként csap le a tragédia. Vagyis, nem ugyanaz a történet (az egyikben elmegy a teherbe esett lány abortuszra, a másikban nem és lesz is baj ebből), de annyi mindenben egyezik, hogy megidézte azt.

De ez egy család- és női regény is. Követjük, ahogy Julcsi kislányból kamasz, majd fiatal nő lesz. Az első szerelem, az első fájdalmak. Az ismerős is az írónőtől, hogy nagyon édes szerelmeket tud írni – Igorral kicsit Rómeó és Júlia világa jön el. Az orosz fiú, akit Julcsi sokáig ellenségnek tekint a származása miatt, de a szívnek nem lehet parancsolni. De nem mentes a világa a tragédiáktól, itt vannak azok a fordulatok, amiket az írónőtől megszokhattam. A halál, az elszakadás, az a sok bánat…

De ezt értékelem a kötetben, sokkal reálisabbnak érzem így, mintha mindenki rátalálna a szerelemre, béna konfliktus után meg csöpögne a nyál a rózsaszín happy endből. Pont azzal fogott meg a könyv, hogy itt ilyen nincs. Nagyon nincs. Ezért is érdekel, kivel mi lesz később, mert nincsenek eleve elrendelt párok és életutak.

Sok szereplőt megkedveltem olvasás közben. A Kiss család nagyon szerethető lett, és Julcsi is szimpatikus hősnő. Éppen csak több kicsit a szomszéd lány típusnál: így még lehet vele azonosulni, de hősnő is. Talán sokakról el lehet mondani, hogy pont egy fokkal jobbak és szebbek, mint amit el tudnék hinni, de mint regényhősök, így szeretem őket. Az is igaz, hogy mer olyan szálakat adni nekik Fábián Janka, ami kizökkent. Ahogy Ági viszonyt kezd az elnökkel… Nem ilyesmit vártam volna a romantikusan jó hősnő legjobb barátnőjétől.

Van benne tartalom is, mert szabadságról, elnyomásról, a vérkötelékekről is bőven van tartalom. Szórakoztat, de nem csak azt tud.

Le is vontam magamnak a konklúziót, hogy érdemes visszatérnem az írónő olvasói közé. Az Emma nekem túl romantikus/női volt, de Julcsi története megfogott magának.

Fábián: A könyvárus lány – Mint történelmi: 85% szervesen használja a történelmet, hétköznapi hősöket állít elénk.

Szubjektíven: 90% szerettem, hogy történelmi és szórakoztató is. Szimpatikus hősök és sztori.