Kamaszos, ösztöndíjért versengő, szerelembe eső.
Rietta és Koletta ikrek, akik egy költözés miatt kénytelenek új középiskolába átmenni. A két lány különbözőbb nem is lehetne: Ria fiús, alacsony és mindene a football. Az előző iskolájában kapitány volt, és sikerre is vezette a csapatát. Koletta pedig a lányos iker, akin megakad a fiúk szeme. Az igazgató meglátja a lehetőséget abban, hogy Ria átkerült hozzájuk. Nekik adná az iskola éves sporttámogatását, és Ria vezetésével fejlesztené az iskolában a női csapatot. A fiúk ezt zokon is veszik. Ők hozták a bajnoki címet, ők a sikeresek és a tehetségesek. A kapitányuk, Devon Turner az iskola alfája, aki helyes is, és minden lány oda van érte. Egy versenyben egyeznek meg: Ria felkészíti a lányokat, és játszanak. Aki nyer, azé az ösztöndíj. A fiúk és lányok már a felkészülés alatt egymásnak feszülnek, a két kapitány között különösen feszülnek az idegek. Lehet, hogy nem csak az ellenszenv és verseny miatt?
Heniko Sakka magyar szerző különben, csak álnéven publikál. Azon még merengek, hogy finn vagy japán hangzása van ebben a formában a névnek. Azért hajlanék inkább a távol-keleti felé, mert a borító az anime és manga világot idézi fel bennem. Bár ez a típusú anime nekem kimaradt, de vannak ilyen szappanoperás tini középiskolás szériák is.
Ha már a nevet felhoztam, ez egy olyan pont, ami olvasás közben próbára tette a kitartásom. Ki van hangsúlyozva, hogy Londonban játszódik a cselekmény, a szereplők is angolok. Rietta felmenői között ugyan vannak bevándorlók, de német hangzású a vezetékneve. Akkor honnan jönnek az olyan nevek, mint amiket itt olvashatunk? A Rietta is ilyen – csak nem a Henriettából? Az menne is a német gyökerekből, de itt Ria a becenév, és a Rietta a teljes keresztnév. Az iker még rosszabbul járt, neki a Koletta név jutott. (Nikolett?) Ha már annyira hangsúlyos az angol környezet, miért nem kaphattak rendes neveket? Pláne, hogy sokaknak az van. A fiúk kapitánya, Devon Turner angolosabb nem is lehetne, nevében sem.
Nem véletlenül merengek a neveken, mert a történeten nem érdemes. A cselekmény egy dologra van kihegyezve: lányok vs. fiúk; Rietta vs. Devon. Gondolom, mondanom se kell, hogy a két kapitány harca hordoz szerelmi szálat is. De annyira be van szűkítve a játéktér, hogy én untam is. Se tanórák, se egyéb iskolai vagy kívüli tevékenységek.
Az csak fokozza, hogy nem tudom elhinni egy percre sem a cselekményt. Lányok a fiúk ellen? Nem véletlenül van a profi sportban a nemek megkülönböztetése. A fiúk fizikailag erősebbek. Rietta egyszerűen nem fejlesztheti úgy a lányokat, hogy érdemben kiállhassanak. Arról nem is beszélve, hogy nagyon nem érzem reálisnak, hogy 1 hónap alatt a bajnokok méltó ellenfelévé válhatnak. Maximum egy lányregényben.
Nem kedveltem meg a szereplőket sem. Még a főszereplők is olyan semmilyenek, hogy a nevük ragadt meg belőlük legjobban. Milyen Ria, milyen Devon? Ria akaratos harcos, Devon meg helyes és többet nem tudok mondani. A mellékszereplőkkel még rosszabb a helyzet, közülük senkit nem jegyeztem meg.
Ha megerőltetem magam, annyi pozitív véleményt tudok kicsikarni magamból, hogy egyes párbeszédek húzták előre a történetet. Dinamikus, pörög – ha már a cselekmény nem, legalább a beszélgetések visznek előre. Humort is igyekszik belecsempészni a szerző, csak sajnos nagyon nem azt, ami nekem tetszene.
Kiírjam? Ez a sztori, és ahogy meg lett írva, számomra gyerekes volt. Ok, a szereplők kamaszok, lehetnek gyerekesek. De itt annyira azok, hogy a mai agyammal nehezemre esett kicsit is beleélni magam a világképükbe, a helyzetükbe.
Már láttam, hogy lesz folytatása. Még édesebb lesz a tini élet – de már nélkülem, mert kétlem, hogy valaha is kedvem lenne ebbe a regényvilágba visszatérni.
Sakka: Édes tini élet – Mint ifjúsági: 38% a konfliktus tipikus, a szereplők egyszerűek, a sport-szál így hiteltelen.
Szubjektíven: 25% a párbeszédek egy pontig vitték, de a történet, szereplők nem tetszettek.