Hazatérni próbáló, társadalmi rendet fenntartó, jövőbéli.

Rany már részét képezi az Overtoun-t irányító családnak. Férjhez kellett mennie, 12 éves korában a petesejtjeit is kiemelték, hogy majd kémcsőben szülessen meg az örökös tőle és a férjétől. Meg kell felelnie az elvárosoknak, bár sokat érez közülük feleslegesnek vagy helytelennek. Ahogy részt kell vennie a rendezvényeken, vagy, ahogy a megszokott külcsín érdekében le akarják műteni a melleit. Most azonban olyan feladatot kap, amit legalább szívesen végez. A férje társaságában diplomáciai küldetésre indulhat Jura városába. Az út azonban nem a tervek szerint alakul és Overtoun szívében is változások érlelődnek. A szolgaként létező, genetikailag létrehozott médák tudatukra kezdenek ébredni, és kutatni kezdik, kik ők, honnan származnak.

Még mindig nem jutottam dűlőre ezzel a sorozattal. Határozottan szeretek benne dolgokat, mások meg nagyon taszítanak. Lehet, hogy a vége dönti majd el, merre billen a mérleg nyelve? Könnyen lehet.

Kezdjük azzal, amit szerettem benne.

1: folytatás, de a cselekményben eltelt idő lehetőséget ad arra, hogy önálló kötet is legyen. Igen, van, aminek a megértéséhez kell az előző kötet ismerete, de nem sok. Rany és a férje útja, a médák ébredése és a világuk megváltozása a végén mind megáll a maga lábán. Természetesen a sorozat egészét ismerni mindig jobb, mint csak egy részét, de itt nem kizáró ok a Korcsok vagy a Gyomláló nem ismerete.

2: a kitalált társadalmak és városok sokszínűsége. Most sokkal nagyobb szeletet látunk a túlélő világból, más közösségek és városok is szóba kerülnek. Kifejezetten izgalmasnak találtam, milyen más utak vannak, mint Overtoun. Pl. hogyan igyekeztek egy olyan irányba terelni az emberi testet, hogy az környezetbarát legyen. Jót is mosolyogtam azon, amikor Rany volt kénytelen elmagyarázni a férjének, miért nem aratott sikert azzal, hogy felvázolta egy népnek, hogy mindaz, ami az identitásuk alapját adja, hogyan volt régen egy genetikai kísérlet tárgya.

3: a médák tudatra ébredésének folyamata. Ebben volt ötlet, és tetszett, ahogy lépésenként haladnak, ahogy elkezdenek kérdéseket feltenni és a válaszokat is keresik rájuk.

Azt rövidebben tudom írni, mivel van bajom.

Egyrészt, nem érzem, hogy igazán haladt volna a cselekmény. Mintha minden, ami fontos lenne, a végére összpontosult volna. Overtoun megváltozása és a médák ébredése. Ezzel megyünk majd tovább is. De mi lesz a végjáték, mi a végcél? Még mindig nem tudom.

Bár Rany kapta a kedvenc jelenetem és mondatom a részben – amikor azt fejti ki, hogy mennyire értéktelennek érzi magát attól, hogy 12 évesen kivették a petesejtjeit. Így a gyerekei az ő emlékeiből alig kapnak majd valamit, ezzel azt mondva ki, hogy azok nem is számítanak, csak az álmodás képessége, amit örökíteni akarnak – továbbra sem kedvelem a karaktert. A férjét érdekesebbnek találtam – nem is szerettem, ahogy kettejük között véget érnek a részben a dolgok.

Nekem fura az is, ahogy a leírt kor egyszerre fejlettebb és kevesebb is, mint a mi korunk. A géntechnológia elképesztő, de mellette más dolgok teljesen elvesztek.

Nem rossz, nem is fogott igazán meg. Marad a sorozatból a Gyomláló a kedvenc.

Hendon: Médák – Mint sci-fi: 55% tipikus középső részként egy kalanddal átvezet a zárlathoz, ahol a tényleg fontos események jönnek majd.

Szubjektíven: 45% mire érdekes lett volna, ott volt vége. Plusz, nem tetszett, ahogy a házassága alakul.