Fülszöveg:

Hamburg, ​1888. Amikor a családfő, Peter Hansen távozik az élők sorából, hatalmas feladatot hagy hátra fiai, Robert, Karl és Georg számára. Meg kell menteniük a nagy múltú, ám eladósodott kávékereskedést, hogy megőrizzék a Hansen család jó hírnevét. A három fivér úgy dönt, kihasználja az adódó alkalmat, és kakaóföldet vásárol Afrikában. De ami egyesek számára fantasztikus kalandnak ígérkezik, az a család többi tagjának igazi rémálom.
Robert feleségével és gyermekeivel útnak indul Kamerun felé, Georg házassága válságba kerül, Karl pedig rájön, hogy valójában nem azt az életet éli, amit szeretne.
Luise, Robert kisebbik lánya nővérével és édesanyjával ellentétben lenyűgözően izgalmasnak találja az ültetvényt. Itt ismerkedik meg Hamzával, az egyik munkás fiával. Vajon egy fiatal nő, aki nem törődik a társadalmi konvenciókkal, akit nem érdekelnek az etnikai különbségek, élhet-e a mindent elsöprő igaz szerelemnek, távol az otthonától, távol azoktól, akik közé tartoznia kellene?

Szerintem:

Nagyon kellemes meglepetés volt ez a regény. Sodor végig a cselekménnyel, a szereplőkkel, miközben érdekes is, változatos is és elég nagy drámák vannak benne.

Az első, hogy nem egy szokványos családi vállalkozásba leshetünk be. A megörökölt kávécéget átszervezik, és a három fivér három különböző funkciót lát majd el. Lesz egy nagybani gazdálkodó Afrikában, egy Bécsben új kereskedelmi kapcsolatokat építő kereskedő és egy irodista Hamburgban. Valamennyire mindenki munkájába belenézhetünk, miközben a birodalmak, köztük a Német Birodalom gyarmati politikáját is megismerhetjük.

Carsta nagyon hangulatosan kelti életre a fő helyszíneket. Bécs, ami nyüzsgő, élénk, már szinte azt mondanám, bohém. Ahol hősünk megtapasztalja a szabadság érzetét. Hamburg, ami rideg és szabályokhoz ragaszkodó, nagyon begyöpösödött társadalmi előírásokkal és elvárásokkal. Kamerun, aminek még van egy érintetlen romantikája, amiben keveredik a gyarmatosítók merevebb kultúrája és a bennszülöttek egyszerűbb, más gondolkodásmódja.

Kellően izgalmasra sikerült megírni, hogy indul be a vállalkozás, mi lesz a céggel, miközben termeléstől szállításon át az értékesítésig mindent maguk próbálnak intézni a fivérek. Ennek adják a pluszt az betétek, mint egyes csoportok lázongása Kamerunban a gyarmatosítók ellen, vagy a német és osztrák légkör közti különbség.

De ez családregény is, amiben kiemelt szerepet kap a családtagok személyes élete is. Nagyon sokféle konfliktus és éles helyzet kerül bele, miközben nem egy szereplő kap olyan drámát, ami a korban egészen feloldhatatlannak tűnik. Luise, a szőke gazdag lány beleszeret az afrikai munkásba. Karl kénytelen szembenézni azzal, hogy homoszexuális, noha ez felvállalhatatlan a korban – nyomorultat nagyon tudtam is sajnálni, amikor épít magának egy áléletet és próbál boldog lenni.
De, ami nem is érint olyan problémát, mint a rasszizmus, vagy a társadalmi megbélyegzés, szintén tud emlékezetes jeleneteket hozni. Nagyon tetszett, ahogy pl. Luise és a nővére közti különbséget ábrázolja a szerző. Martha pont olyan, amilyennek a korban a gazdag lányokat képzeljük: csinos akar lenni, és az egyetlen gondja, hogy minél jobban tudjon férjhez menni. Nyafka, kényes – mégis, ő az, akiről el tudom képzelni, hogy jobban illik a korszakba. A szabadabb, okosabb és önállóbb Luise különccé válik, már itt nagyon látszik. Mai szemmel nagyon ő a szimpatikusabb, és olyan lehetetlen helyzetben van.
De említhetném azt a nagyon durva szerelmi sokszöget is, ami majd kibontakozik fivérek és nejek között. Szinte már szappanopera, a diliházba dugott feleséggel, de Carsta nem lépi át azt a határt, amitől már ponyva lenne. Csak majdnem.

Nagyon jó húzása van a cselekménynek, nehéz volt letenni a könyvet. Biztosan olvasom majd tovább a sorozatot. A szereplők, a kereskedelem, a történelmi szálak és a családi drámák is mind tetszettek.

Idézet:

De tapasztalatom szerint az ember vagy minden erejével és teljes szívével csinál valamit, vagy a kisujját sem érdemes mozdítania.