Fülszöveg: 

Tudod milyen az, amikor a harag elemészti a lelked?
Fekete Krisztián számára nincs lehetetlen. Az ördöggel is lepaktál, ha szükséges, és nem ismer kegyelmet, ha üzletről van szó. Élete a pénz, a szerencsejáték, a szex és a vitorlázás iránti szenvedélye körül forog. A külvilág számára kíméletlenül nyers, érzéketlen, távolságtartó.
Zordsága mögött azonban súlyos sebek, nehéz titkok húzódnak, melyek egy szerencsétlen baleset következtében újra a felszínre törnek, éjszakánként rémálmokba taszítják.
Falak mögé zárt élete pedig nyitott könyvként tárul az őt ápoló Míra elé, aki mintha csak arra született volna, hogy dacoljon vele.
Amikor rájön, hogy a lány képes elűzni a démonait, megnyugtatni a lelkét, fellobban a kíváncsisága.
Vágy, féltékenység, bizonytalanság: az ismeretlen érzések lassan őrületbe kergetik.
De vajon tényleg képes meglágyítani a szívét valaki, aki csak azért van mellette, mert nincs más választása?
És vajon akarná a férfit, ha tudná róla a teljes igazságot?

Szerintem: 

Ez tipikusan az a könyv, amit én

utálni szoktam. Simán végig tudom venni, hogy mennyi mindent utáltam benne. Történet, szereplők, stílus, stb.

Viszont, valamit meg kell hagyni. Nem érezni benne, kicsit sem, hogy ez magyar regény. Vagy, inkább úgy fogalmazok, hogy annyira zsánerben van, ha egy amerikai tó partján játszódik és Krisztián Chris lenne, Míra meg Myra, simán elhinném. Amit ebben a zsánerben kell, ez a könyv hozza – az a személyes agybajom, hogy ez pont az a dark erotikus románc, amitől én agybajt kapok.

Egyrészt, szerelmi történet, de én egyáltalán nem látom, miért szeretne ez a két ember egymásba. Talán csak fizikai vonzalom van köztük, de Krisztián annyira a legyet is röptében típus, hogy ez nem nagy kunszt. Ő szinte ott tart, hogy nő legyen és a többi nem nagyon érdekli. Mert a kapcsolatok sem izgatják. Meg-, majd elhúz.
Ennek megfelelően tele is van erotikával a könyv – nem számoltam, Krisztián hány nőt dönt meg a történet során, de messze nem Míra az egyetlen.

Szívesen írnám azt, hogy a szereplők jelleme menti, de ez sem lenne igaz. Ugyan elkezdi árnyalni a hősét, miért lett ilyen, de az ilyen részeken is inkább csak felhúztam a szemöldököm és fintorogtam. Az egy dolog, hogy Krisztián intézetben nőtt fel, de pl. teljesen elfogadható volt neki ott és akkor, hogy a barátnője zsebpénzért cserébe prostituálja magát. A legtöbb szereplőt egy olyan pontra helyezi, ahol nagyon közel vannak a komoly bűnhöz, megvannak a maguk stiklijei, de azért nem az elvetemült, kemény bűnözők közé tartoznak.

Meglepő, de van benne cselekmény bosszúval – bár alapvetően a romantikus/erotikus szál a legfontosabb benne, azért mozgat más alakokat is, és történnek dolgok Krisztián körül. Kevés is lenne, ha csak annyi lenne a témája, hogy Krisztián Mírát ágyba csalja. (Bár nekem még így is több volt ebből, mint kellett volna.)

Nem szerettem azt sem, hogy mennyire trágár ez a regény. Egyes helyzetben rendben, de itt azon a szinten túlléptek.

Ragozhatnám még, de igazából annyi a lényeg, hogy ilyen elcsábítós – bűnözős erotikus történetként ez korrekt, csak éppen ez pont az a zsáner, amit nagyon rühellek. Így ezt az érzést vittem át a regényre is.