Fülszöveg: 

Dávid sikeres úszó volt, aki egy szerencsétlen baleset következtében megsérült, és már csak árnyéka önmagának. Mindenki a visszatéréséről faggatja, ő azonban hallgat.
Lili egy fiatal lány, aki az élet nehézségeivel néz szembe, miközben haldokló barátnőjét segíti át élete utolsó pár hónapján.
Mindkettőjüket megtörte az élet, de egy véletlennek köszönhetően találkoznak. Talán a nagybetűs Sors akarta így, vagy csupán a véletlen műve lenne? Vajon két összetört szív képes meggyógyítani és kiegészíteni egymást?

Szerintem: 

Mi volt a behúzás? Az

úszás. Szeretek is, és ez az a sport, amit VB-n és olimpiákon is követek. Így érdekelt, milyen lehet a versenyszerűen úszók élete, és ebben 2 szereplő is ilyen. A testvérpár: Dávid és Adrián.

Sajnos, ugyanezen okból nagyon hamar el is idegenedtem a történettől. Emlegetés szintjén jelenik meg, hogy Dávid kétszeres Európa-bajnok, de semmit nem csinál, ami egy versenysportolót juttatna eszembe. Ok, sérülése volt, de dolgozik a felgyógyuláson? Nem, csak sajnálja magát. Adrián életéből is azt kapjuk meg, hogy csajozik, nagy gyerek és cuki állatokat gyűjt, amiket aztán a testvére gondozhat. Hol van az úszás? Még akkor sem kerül be az edzés, legalább a tervezés szintjén, amikor Dávid már készül visszatérni a történet végére.

De mit is vártam, pár van az elején – sejthettem volna, hogy a romantika lesz a lényeg, nem a sport. De akkor is. Jól mutatja az arányokat, hogy a végén, amikor pár évvel később látjuk a szereplőket, azt emeli ki nekünk Bakos, hogy Dávid és Lili már házasok, és nevelgetik a fiukat. Hogy mi lett Dávid karrierjével? Sikerült visszatérni, vagy edző lett, vagy valami egészen mással foglalkozik? Azt nem tudjuk meg.

Nem segített az sem, hogy egy olyan szerelmi szálat mesél el, amitől sikítani tudnék. Egy fokkal jobb csak, mint egy megcsalós szerelmi háromszög. Lili ugyanis úgy kerül Dávid látókörébe, hogy ő a legjobb barátjának és egyben lakótársának a barátnője. Bár a történet elolvasása után inkább a dugópajtásának nevezném, mert a sráccal csak szex volt, minden más, ami egy kapcsolathoz tartozna, akár csak egy közös filmnézés is, kezdettől Dáviddal volt. Azt ugyan tudom díjazni, hogy előbb van szakítás, mint kavarás, de Adrián jól megfogta a lényeget már korábban. Érzelmileg igenis csalta Lili a párját, ha nem is akarta magának beismerni, hogy kit és mennyire szeret. Én meg rühellem a szerelmi háromszögeket, minden formában.

Nem tudott érdekelni, hogy ki kivel és mikor jön össze. Vannak olyan párosítások, amelyeket még ezen felül is utáltam. Adrián és Alexandra? Vagyis az örök gyerek és a törtető, pénzre hajtó nagyszájú? Ahhoz, hogy ez működhessen, előbb a lányt gyökeresen át kellett volna formálni a kezdeti zsaroló, ellenszenves alakjából, de ez nem történt meg. Ő aztán csalta a barátját Adriánnal, a pénzért volt vele különben is, meg egyébként is: ellenszenves volt. Hogy lehetne nekik drukkolni, ha azt nem értettem meg, miért nem vágták ki az életükből, de nagyon alaposan?

Kevés a cselekmény, inkább a lelki és szerelmi részekre koncentrál, de nagyon nem tudott lekötni. Vagy untam, vagy bosszankodtam. Vagy fel nem fogtam, miért kezel olyan témákat, mint a családon belüli erőszak és a fiatalon, halálos betegségben haldoklás ennyire félvállról.

A humora helyenként tetszett, de ott is van, amibe bele tudok kötni. A visszatérő poénokat se szeretem, és ami a nyúllal még poén, más állatokkal később már nem.

Távol áll tőlem, nem szerettem, és nem is írok többet, mert még jobban beleélem magam, miért nem volt nekem való ez a kötet.

Idézet:

– Ne legyen kétséged, az rányomja a bélyegét a sikeredre. Nézd kicsit pozitívabban a dolgokat!
– Még akkor is, ha pokolian nehéz?
– Igen – suttogtam.