Fülszöveg:

Dorothy ​Miller, a sokat elszenvedett amish lány visszakerül a saját közösségébe, Sarasotába, ám már semmi sem olyan, mint volt. Amikor a sok csapás után megkezdheti Rumspringáját, a szabad életet, még nagyobbat fordul vele a világ.
Gregory Hamilton kemény üzletemberként ragaszkodik a terveihez, ám a fellobbanó vágyait ő sem képes kordában tartani.
Samuel Zookot, az amish fiút olyan veszteségek érik, amiket nehezen dolgoz föl. Elveszíti az uralmat a saját élete fölött, miközben az amish maffiában betöltött szerepe egyre csak nő…
Három ember, akik rádöbbennek, hogy sokszor nem irányíthatják saját sorsukat, ugyanakkor mások életét pecsételhetik meg. Három ember, akik rájönnek, hogy józanul dönteni, észnél maradni nem mindig a jó irány. Mert igenis „részegedni kell a szerelemtől”…

Szerintem: 

Újat nem tudok hozzátenni – amit

ez a sorozat hozott, azt kapjuk a zárlatban is.

Dorothy, Gregory, Samuel történetei záródnak – és ez már mindenkinek a végső fejezete. Már az utolsó konfliktusok jönnek, és duplán is megjelenik a románcok tipikus szerkezeti elemei. A teljes trilógiára, de csak erre a kötetre is igaz a felosztás. Még egy utolsó próbatétel, hogy minden rendeződhessen.

Túl mese, és szappanoperás, ami még visszavan. Dorothy rumspringája együttélés Gregoryval, és csak azért megy haza, hogy elköszönjön, ha ezt így nem is mondja ki. Lesz is belőle a románcok ostoba félreértése, amit gyorsan megoldanak. Samuel igazából már döntött a sorsáról, itt nagyon csak megy a többiek után, legyen, ahogy nektek jó. Akkor áll a sarkára, amikor Sharon terhessége kiderül, és a nő visszamenne a vőlegényéhez, akiről tudja, hogy jó apa lenne. Értük, a saját családjáért Samuel megtalálja az utat, hogy lehessen egyszerre amish és szabad ember is. Ami új, bár csak jelzés értékű, hogy újra feltűnik Joshua. Ő is szerelmes lesz és nősül a végére – és csatlakozik az új közösséghez, amit Samuel épít. Mindenkinek annyira összejönnek a dolgai, ami nekem sok. Túl happy end. Egyetlen szálon van befejezetlen kör. A már házas Gregory és Dorothy családot alapítanának, de a nő nem esett teherbe. 21 éves, a férje gazdag – ugyan Brown nem viszi végig a vonalat, de ez orvosolhatónak tűnik. Akár mesterséges megtermékenyítés, akár örökbefogadás, nincs előttük igazi akadály.

Kicsit fájlaltam is, hogy ami több lehetne benne, az nem került be a történetbe. Dorothy az előző kötetben erőszak áldozata lett, és Gregory vinné abba az irányba, hogy tegyenek feljelentést. Fizessen meg az elkövető. És nem engedik belenyúlni a rendszerbe. Ugyan Joshua majd fű alatt igazságot szolgáltat, de attól a rendszer még rossz marad. Ezt Dorothy is felismeri, van is vitája a szüleivel, de csak Samuel az, aki tényleg megoldást kínál. Kicsit nyitni a világ felé, de megőrizni az értékeket. Ezt kevesen fogadják el. Minden engedményért az amish közösségtől komolyan harcolni kell, és ragaszkodnak a rossz gyakorlatokhoz is. Itt éreztem azt, hogy Brown ugyan a szereplőinek ad megoldást, de a problémák, amiket korábban feszegetett, nem oldódnak meg.

Jellemfejlődés csak ebben a kötetben már nincs. Az már a 2-ban megtörtént, itt igazából inkább már csak befejezik, ami felé egészen eddig haladtak. Gregory Dorothy miatt megtöri a kőszívét, és itt már messze nem a profit, ami hajtja. Jobb ember lett. Kár, hogy nem azt éreztem, hogy magáért. Mindent csak azért, hogy jobban megfeleljen a lánynak. Van is benne egy pont, amikor Sharon olvassa a férfi fejére, hogy belegondolt-e egyszer is Dorothy helyzetéve, akit ő gyereknek is hív. Nem gondoltam volna, de pont Sharon – akit nem különösebben bírtam – mondja ki, amit én is éreztem és ennek a szerelmi szálnak a hibájának tartok. Dorothy sok tekintetben még gyerek, és hogy lehetne komolyan venni ezt a kapcsolatot is, a jövőt is? Ez csak mese, amiben a jólelkű leány párra talál a milliomos férfiban, és ezzel el is van rendezve az élete. Ha nem lenne Greg anyagi háttere, ahogy gondoskodni akar a lányról, Dorothy életképtelen lenne. Ha gonosz akarok lenni, akkor simán kirakatfeleség lesz belőle, mert ott a külseje és a kedvessége, de különben nem ért semmihez.

Amiben eltolódás van még, az erotikus szál. Eddig mindig Samuel hozta ezt a vonalat, a rumspringa alatt azonban Dorothy és Gregory kapcsolata is erre a szintre kerül, és most ők kapnak több túlfűtött jelenetet.

A nyelvezet továbbra is nyersebb, mint amit szívesen olvasok. De különben is igaz, hogy nyersebb a szerző stílusa, mint ami nekem tetszene. Még, ha minimálisan érzem is a törekvést, hogy ezzel is megkülönböztesse a szereplők hangját. Dorothy soha nem beszélne úgy, ahogy körötte a férfiak.

Az egészet nézve kár érte – ha nem annyira románc, lehetett volna benne több tartam is. És nem csak arra gondolok, hogy a lóversenyes száltól is többet vártam.

Idézet: 

A család, ha van, ha nincs, minden ember életében érték! Neki azért, mert van! Neked azért, mert nincs!